Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
val kimutatni, hogy jelentősebb capillaris mikroskopiai -változások eseten a szemgolyói kötőhártyán is elvileg azonos változásokat találhatunk a tá— gabb limbus! hálózat, a kisebb—nagyobb értágulatok, aneroysmák és a legfan tasztikusabb érhálozat / rete mirabile/ alakjában. Minthogy eme változásokat ép szemű fiun is észlelte és az eddigi megfigyelései alapján a bulbari conjunctiva fenti változásait a vasoneurosis kötőhártyai tüneteinek tekinti. A szemfenéken az u.n. " fejfájós fundusváltozásait tartja a vasoneurosis tüneteiként. 23 hypertoniáson a szerző kimutatta, hogy a körömágy — széli és. a bulbar is kötőhártya capillárisainal: változásai lényegileg megegyeznek a szemfenék ereinek változásaival, A vizsgálatok jelentősége, hogy az egesz szervezet capillaris változásai a szemen is elvileg azonosak, a megváltozott anatómiai viszonyokat tekintetbe véve ! Másrészt sok szembajban adhat magyarázatot az egyidejű capillaris vőiltozás. Szoros az összefüggés tehát a szem és a szervezet között . ,1. és II. rész” vizsgálatait l'OO szembetegen végezte. 58 betegről 120 felvételt is készített a szerző.’Ezek részint körömágyszéli részint szemfenéki felvételek. Helyszűke miatt nem közölhetők. Magy.Orv.Arch.1936* 3. sz. 24./ A glaukoma korai felismerése. Referáló előadás a Magyar Szemorvostársaság 1936. VI.6. nagygyűlésén. Sajtó alatt. . -Ezek szerint Tóth Zoltán dr, egyetemi tanársegédnek 24-dolgozata van, ezek közül 12 önálló tudományos közlemény, 8 casuist ileus közlés, 1 — 1 tár: szerzővel irt dolgozat, 4 cikk német nyelven is megjelent. Továbbá 1 szem— orvostársasági referátum és 3 ismeretterjesztő cikk van a- közleményei között. Habilitdtiós dolgozatul a Magyar Orvosi Archivumban megjelent, a szei betegek összehasonlító capilláris mikroskopi vizsgálatiról-szólót jelöli meg. Megvizsgálta a körömszéli capillárisok,a szemtekoi kötőhartya hajszálereinek és a szemfenék erei közötti összefüggést-. Ebből a szemszögből eddig még nem történtek vizsgálatok. Ezenfelül kiterjesztette vizsgálatait olyan szembetegségekre, amilyenekben eddig meg nem történt vapllláris mik— roskopia. Ezek közül néhányban érdekes megfigyeléseket tett. A-hajszálerek mikroskopiája bizonnyárá'még további vizsgálatok kiinduló pontja lesz,mert hiszen az anj^agcsere vér és szövetek között a capillárisokhoz van kötve. A szerző a kérdést jól látta meg és óvatosan következtet a talált jelenségekből. Főtétele, hogy a szemben talált capilláris változások elvben azonosak a szemen találhatókkal, és hogy sok szembajban adhat magyarázatot az egyidejű, capilláris változás. E fődolgozatán kivül kiemelendő még, hogy a könyvvezetők függőleges röntgenképével kimutatta, hogy a csontos ductuson csak ritkán mutatható ki változás a könnylovezetés zavaraiban. Továbbá, hogy a könnycsövecsb^ juttatott collargol résos lámpával történt szemlélete értékes felvilágosítást nyújthat a könnylevezetésben. Ha még megemlítjük, hogy Tóth Zoltán dr. casuistikai közlései mind — * végig értékesek és jártasságot árulnak el a szemészeti irodalomban, továbbá, hogy halk szavú, de érthető és a figyelmet lekötő előadó, megvannak azok a képességei, amelyeket egy magántanártól varhatunk. Mindez öltnél fogva tisztelettel javasolom, hogy a tekintetes kar Tóth Zoltánt a magántanári képesítés további fokára bqcsájtani méltóztass.ek. Budapest, 1937, november hó 1—én. Dr. Blaskovics László s.k. egyetemi ny.r,tanár,bíráló.
