Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
lallst számítani, a lautet teliut elhalasztandó. 20./ A mandulakörnyéki tályog kór és gyógytana. / Orvosképzés írülön/ / szám 1934, / Az önálló dolgozat nyolc fejezetre os'zlik, "A "tályog genyét 70 e— setben bacteriologiai vizsgálatnak vetette alá es azt találta, hogy legtöbbször / kb. 25 ban/ a streptococcus szerepelt; a folyamát súlyosságára a bacterium fajnak nincs befolyása. A tályog mellett a szervezet erőteljes immunbiológiai reactiót mutat, arnit 12 betegen rendszeres vizsgálattal / phagocyta index/ állapított meg. A tályog keletkezés módjainak tárgyalása, kapcsán kórbonc tani-lag és- kór szövettanilag feldolgozott saját eseteivel bizonyltja, hogy a folyamat -a -mandula -bármelyik-részéből kiindulhat, de leggyakoribb kiindulási hely a fossa supratonsillaris. A tályog elhelyezkedésének tanulmányozása céljából pontos bonctani praeparatumot és arról színezett képet készített, mely atlszszorüen mutatja, hogy a ftarat— izomzat mélyedéseiben fészkelő torokmandulá közeli- s-zoms-zudságában' van a spat, parapharyng.-mal. Kórszövettani készítményei, valamint árnyékadó a— nyaggal töltött tályog felvételei mutatják a genynek elhelyezkedését, A mandulához viszonyítva absessus supra-, prae— infra— es perltonsillarist és multiplexet különböztet meg. Irodalmi adatok- es saját me-gfigyc-lései a— lapján 25 féle tünetet sorol fel, elkülönít6 kórismét -8 -szempontból tárgyal. Részletesen kitér a seosisre, a vérzésekre és a genyedes tovaterjedesére. Az utolsó- fejezet a- gyógyítás- irányelvéit tárgyalja különös tekintettel a mandula gyökeres eltávolítására -a tályogos szakban, - • *• 21. / Háborús erudtü orr-, gége- és fültörödöttségek, valamint azok véleményezése. / Orvosképzés 1936. Krepuska különfüzet./ Felsorolja a figyelembe veendő kérdéseket /egészséges volt—o katonai szolgálata előtt az egyen, mikor ftol és miljron körülmények között sérült meg ? stb. / 700 eset/ az összes háborús tördöttseg kb. 1 // alap— •ján megállapítja, hogy 1./ a. a szaktudományi tárgykörbe tartozó sérülések— amonnyibon az egyén életben maradt — általában nem voltak súlyosak. -2./ a száj — , orr-, gara-t— és gége sérülései és betegodései arányszáma felülmúlja a fülét / aránytalanul kevés fülsérülés es sok fülbetegség van;/ 3./ az orrmellékureg—genyedés, ha - már előzetesen operálva volt magasabb törődött— ségi fokba sorozandó; 4./ a gége tbc.-s folyamat azon betegekben akik átélték a ros-sz táplálkozá-si éveket / 1917.—1920./ jórészt megállapodott, 5./ a fülbaj nagyszáma egyrészt -a -sorozó orvosok szaktudásánál-: hiányában leli magyarázatát; 6,/ a sérült bemondásait nem fogadhatjuk el bírálat nélkül, mert tulozásra való törekvés úgyszólván minden vizsgálatra kerülőben kimutatható. • 22. / Iskolás gyermekek Bárány—készülékkel ellenőrzött hallásvizsgálata. / Orvosképzés 1936./ "- - A halldsfélesség fokára vonatkozó megbízható-adatok- beszerzésére legalkalmasabbnak bizonyult a katonai nevelő intézetbe felvételre' jelentkezők vizsgálata. A Bárány—fele készülék ellenőrzése mellett, 5000 gyermek átvizsgálása azt mutatta, hogy 1./ a suttogó beszédre a hallásulosség maximuma 10 méter; 2./ normális fültől 5 méteres maximális átlagot követelhetünk meg; 3./ Az 5 méteres Bárányos átlag megfelel az 50 .cm-osjhalk súgó beszédnek vagy súgásnak; -4,/ a fülkagyló mellett 10 cm—cn belli halk súgó beszéddel kiejtett szavak az 1 méterö-s Bárányos átlagra és -fokozatosan minden további 10 cm. 1—1 méteres nyomatékos suttogó Bárányos átlagra számítható át. . : -23. / Adatok a tóns'illogén sopsi-s kérdéséhez. / Lánárt Z. prof „ jubilaris kötet./ yi
