Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 83. XI. Dr. Koós Aurél magántanárnak a rendkívüli tanári címmel való kitüntetése.

alatt. Orvosi Hetilap.

Az utóbbi évtizedekben gyakrabban észleltek csecsemőkori osteomyelitist. Ezek tünettanát, lefolyását és kezelési módját Írja le, összehasonlítva a nagyobb gyermekek osteomyelitisével. Egy bizonyos határon belül némi jobbindulatuság jellemzi a csecsemők e betegségét, minek oka lehet egyrészt a betegségeket okozó mikroorganismus / legtöbbször pneumococcus/ , másrészt a csecsemők erősebb reactióképessége. A csecsemők e betegségénél igen gyakori a szomszédos Ízület genyes lobja és egyéb csontokban jelentkező áttételek. A műtéti kezelés a legkonzervatívabb kell hogy legyen, aránylag kis metszéssel nyitandók meg a csont— tályogok, a genyes izületi lobok lehetőleg punctióval kezelendők. A csecsemők regeneratiós képessége kedvező körülmények közt oly nagy, hogy a képződő sequester kiürítése, felszívódása és a csontpótlás néha meglepő rövid idő alatt következik be. A genyes izületi lobok után igen gyakran restitutio ad integrum áll be, teljes működés—képességgel, ha kellő körültekintéssel kezelték a beteget.

békéi Koós Aurél dr.—nak magántanári képesítése óta is több érdekes közleménye jelent meg és a Sebészi Társaság nagygyűlésein is sokszor szerepelt a kitűzött kérdést összefoglaló referátumokkal. Minden tudományos szereplését a kiegyensúlyozott, biztos kritika és a tájékozottság jellemzik. Az egyetemi Gyermekklinika igen forgalmas sebészeti anyagán olyan tekintélyes gyakorlatra és olyan nagy tapasztalatra tett szert, hogy hazánkban egyik legkiválóbb gyermeksebészünknek ismerjük. Didactikai készsége, nyugodt fellépése és rokonszenves egyénisége csak növeli orvosi tudásának értékét.

Mindezek alapján mély tisztelettel javasoljuk a Tekintetes Karnak, méltóztassék békéi Koós Au—

LT u \,.o ’- 65 -w i