Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 83. XI. Dr. Koós Aurél magántanárnak a rendkívüli tanári címmel való kitüntetése.

61

vezetnek a helyes diagnosisra, de jól kifejezett csoportos tünetek ritkábban észlelhetők. Dlfferentiál — diagnosis szempontjából elsősorban acut vakbéllobra kell tekintettel lenni. Kedvező esetekben az acut tünetek enyhülésével a betegség chronikus alakba megy át, mit jellemez a hasban kimutatható folyadékgyülem/geny/, majd egy sipoly fellépése, ami legtöbbször a köldök helyén van, melyből sürü genyes váladék ürül. Kezelését illetően a chronikus pneumococcus peritonitis minden esetben müteendő / genykiürités/, mig az acu't szak kezelésére vonatkozólag a vélemények igen eltérők. Sokan a mielőbbi műtéti eljárás hivei, mig mások a chronicus szak bevárása után végzik csak a műtétet, s addig csak tünetileg kezelik a beteget. A pneumococcus szérummal való kezelés indikált. Szerző az acut szak műtéti kezelésének hive, mit saját eseteinek statisztikai adataival is igazol.

11./ " A heveny csontvelőlob radikális müté— te.” Orvosi Hetilap, 1930.

Ezen műtét lényege az egész megbetegedett csontrészlet subperiostalis resectiója. Szerző 2 1/2 év ó— ta 16 esetben végezte a radikális műtétet, nagyobb — részt súlyos septikus tünetek közt megbetegedett gyermekeknél. A műtétet részletesen leirva kiterjedten tárgyalja a nem kevésbbé fontos utókezelést is,mely— ben kiemeli, hogy a műtéttel elsősorban a primär gócot távolítja el s igy a szervezet továbbfertőződé— sének lehetőségét csökkenti. Nagy fontosságú a beteget kisérő sepsis leküzdése, miben nagy szerepe van az intravénás argochrom adagolásnak és a vérátömlesztésnek.

12./ n A csonttörések műtéti kezelése a \ gyermekkorban." Előadás, Sebész—nagygyűlés,1930.

110 csonttörésnél véres utón való törésvég— egyesítés. Ezek között 57 eset a felkar supracondy—