Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.09.21. rendes 1. - 89. XIII. A Diaetetikai intézet továbbfejlesztési ügye.
- 18 -.... Egyetemi Tanács mégis mellőzte az alkalmazható legsúlyosabb büntetésnek, az állásvesztésnek, kimondását s az igazságos büntetést a feddés és az állásvesztés között álló pénzbírság kiszabásában vélte megtalálni. Az elkövetett fegyelmi vétségek súlya, valamint a súlyosbító körülményeknek túlnyomó volta mellett azonban a pénzbírság nem volt alacsonyan megállapítható. IV. * Az alkalmazott jogszabályok. Egyetemünk Tanácsának az 1936. február 8-iki Ítélet alkalmával ki fejtett és akkori állásfoglalását részletesen megokoló álláspontja szerint egyetemi tanárok fegyelmi ügyeiben, a fegyelmi jog anyagi jogi jellegű sza * é é * 4 bályaiként a kir. itélőbirákra nézve mérvadó 1936.III.t.c. rendelkezései " per analogiam” alkalmazandók. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur 1936. julius 17-ikén / é kelt 437l/l936.ein.számú " szigorúan bizalmas" leiratában ezzel szemben az a jogi álláspontot képviselte, hogy az 1874. évi Pénzügyi szolgálati Szaé bályzat megfelelő rendelkezései alkalmazandók. Ez a fegyelmi Ítélet nem lehet alkalom arra, hogy az Egyetemi Tanács a saját jogi felfogása mellett szóló érvek részletes feltárásával a vallás- és közoktatásügyi Miniszter urat az Egyetemi Tanács jogi álláspont jának helytálló voltáról meggyőzni próbálja. Csupán arra kíván reá mutatni hogy a közismert Pettykó-féle fegyelmi ügyben - bár itt nem is függetlenné mondott egyetemi tanárról, hanem egyetemi tisztviselőről volt szó, - szint nem az elavult 1874 évi Pénzügyi Szabályzat, hanem az 1929-30 t.c.-nek az önkormányzati tisztviselők elleni fegyelmi eljárásról szóló része vétetett - a vallás és közoktatásügyi Miniszter úrtól nem kifogásolva, - alapul, nyilván az önkormányzat és az egyetemi autonómia analógiája alapján. Az a 4 körülmény, hogy az 1849. évi Hatósági Szervezeti Szabályzat 20 §-a minden megszorítás nélkül mondja ki, hogy " a fegyelmet a tanítótestület minden tagja felett a Tanács kezeli" argumentum a contrario amellett, hogy a feé gye Imi bíráskodást csakis a Tanács gyakorolja. E bíráskodásra is kiterjed ■ v. ' természetszerü&eg a vallás- és közoktatásügyi Miniszter felügyeleti joga. Ez az értelme az 1848. 19.t.c.l.§-ának is, amely szerint az Egyetem a val * lás- és közoktatásügyi Miniszter hatósága alá rendeltetik. 1848-ban a fele ^ 6á
