Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)
1937.04.20., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 63. Gyenes István gyógyszerészhallgató visszahonosítása - 64. Dr. Molnár István megválasztása fizetéses tanársegéddé
Tekintetes Tanártestület ! A bőrgyógyászati pályatételek egyike az 1936-37.tanévben "A bőr colloid állapotának változása különböző életkorban és különböző betegségekben ” ciminel Íratott ki immár harmadszor. Ez a pályatétel noha nem zárja ki az állatok bőrének kísérletes vizsgálatát, mégis főleg az emberi kórtanra vonatkozik. Az a dolgozat azonban, amely ” Colloid” jeligével beérkezett, minekutána ismerteti az irodalmat, a módszertanra vonatkozólag azt mondja, hogy gravimetriás, volumetrias, továbbá a viscosi tásnak vagy a duzzadási nyomásnak mérése állott rendelkezésre. Ezek közül a szerzők csupán a gravimetriás eljárást használták. Nyilvánvaló, hogy még számos más eljárás, pl. a villamosvezetéki képesség, a hydrogenion koncentratio változása, mikrochemiai és histologiai módszerek is felhasználhatók lettek volna. Ezenkívül a szerzők aizal a kijelentéssel, hogy a vizsgálati eljáráshoz legalább 5 pengős nagyságú bőrdarabokra van szükségük, amit élő emberből kivágni nem lehetséges, egészen az állatkísérletekre tértek át és kizárólag patkányokkal és tengeri malacokkal dolgoztak. Minthogy pedig szövettani eljárásokat nem alkalmaztak és igy nem mellékeltek a dolgozatukhoz kontrollálható készítményeket, nehéz ellenőrizni az állításaikat. Ez annál feltűnőbb, mer ők maguk említik a sok citatum között, hogy pl. Meramensheimer 1/4- 1/3 g súlyú darabkákat hágott ki a vizsgálat céljára továbbá ismeretes hogy Schade igen fontos colloid fizikochemiai vizsgálatokat végzett élő embereden, sőt egy elastometrias kis készüléket is szerkesztett a bőr rugalmasságának és duzzadásának mérésére. A pályázók általában nem igen tanulmányozM,k a régi irodalmat és azt hiszik, hogy a kérdés Atkinnak 1921.ben megjelent dolgozatával nyílt meg, holott különösen a német irodalomban a Quelleung és Quellbarkeit vezérszók alatt igen fontos kutatások történtek . A pályázód tehát kizáróan tengeri malacon és patkányon kísérleteztek. Hogy itt betegségekről beszélhessenek, állításuk szerint egy néhány tengeri malacnak kivették a pajzsmirigyét és 4 héttel később tanulmányozták az állat bő(eiö
