Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)

1937.04.20., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 63. Gyenes István gyógyszerészhallgató visszahonosítása - 64. Dr. Molnár István megválasztása fizetéses tanársegéddé

Tekintetes Tanári Kar ! A gyógyszertanra kitűzött pályakérdésre egy pályamunka érkezett be, melynek cime A gyógyszerek által okozott capiláris bénulás ellenszerei” jeligéje " Labor omnia vincit 11 A 129 oldal terjedelmű, sok görbe mellékletekkel illusztrált munka nagy szorgalomról és hozzáértésről tanúskodik. A bevezetésben a capillárisok méreteiről ad számadatokat, majd az irodalom áttekintéséből a shock meglehe­tős homályos fogalmáról igyekszik képet adni, kiemelve, hogy milyen nehéz a collapsustól elkülöníteni. -Ismerteti röviden a capillaris mérgeket és tájé­koztat kísérleti methodikájáról. Többnyire a macskák véres utón mért vérnyo­másán tanulmányozza az egyes szerek hatását; a szivre való hatást kamraonco­­méterrel és a vénás nyomás registrálásával igyekszik megállapítani. A peri­fériás hatásról azonkivül a plethysmographia segítségével is szolgál adatok­kal. Az emetint, az aranychlorid, a veronalnatrium és az antimon keringési hatásának rövid irodalmi és experimentális bemutatásán kivül főleg a hista - min és az arzén által okozott capillaris bénulással foglalkozik behatóan és próbálja ezt adrenalinnal, sympathollal, ephedrinnel, hypophysis hátsólebeny ^ nyel, barium chloriddal , fiziológiás natriumchlorid infusioval, cardiazol­­lal befolyásolni. Kísérleti eredményei közül kiemelendőnek tartjuk, hogy mind az arzén, mind a histamin által okozott mély vérnyomás süllyedéses ál­lapotban a legjobb eredményeket az adrenalinnal érte el, amely jóformán sohasem volt hatástalan, ellentétben a többi peripheriás érősszehuzóval.­­Szek közül még leginkább a hyphophysis hátsólebeny adagolásától észlelt javitó hatsásokat sympathol és ephedrin súlyos shock-os állapotban semmit sem érnek, sőt még vérnyomás süllyedést is válthatnak ki. Az arzén hatás mechanizmusa szempontjából fontosnak tartjuk azt a leletét, hogy az adrenali az arzénmérgezett állat vérnyomását még akkor is emelte, amidőn az állat sympathicusának electromos izgatása már vérnyomás emelkedést nem hozott létre. Eisérleti megfigyeléseit állandóan törekszik elemezni, megálla­­t pitani, hogy melyik szer hol és hogyan hatott. A pályamunka tehát mind kisérletileg, mind logicus gondolkodó munkája folytán kitünően megfelel a követelményeknek és ezért a jutalom elnyerésére érdemesnek tartom. Maradtam a Tekintetes Tanári Karnak kiváló tisztelettel Dr. Vámossy Zoltán s.k Budapest. 1937. április 23. 5

Next

/
Thumbnails
Contents