Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)

1937.02.16., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Dr. Zsigmond Zoltán és Dr. Thuránszky László díjtalan gyakornokok - 63. VI. A II. sz. belgyógyászati tanszék betöltése

- 48 -brodt szerint: ép savó ennek fejlődésére nem hatott,betegeké gátló hatást fejt ott ki, amely annál nagyobb volt, minél kisebb volt a savó cholesterin-tartalma. A cholesterinszegény savóknak ezen toxicitása csökkent, ha azokhoz cholesterint adott.

A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadásában megjelent 18 iv terjedelmű "A nyelőcső, gyomor és bélbetegségek klinikája" és a két Ívnyi " A hasnyálmirigy betegségei" cimü könyvvel, továbbá a Müller doktor szerkesztette belgyógyászatban ugyanezen tárgyról irt két Ívnyi fejezettel későbben foglalkozunk.

vitéz váradi Haynal Imre dr. egyetemi magántanár, közkórházi főorvos 1892—ben született, r.kath. vallásu, orvosdoktorrá Kolozsvárott avatták 1915-ben. A háború alatt szerzett érdemeiért több kitüntetésben, közöttük az ezüst vitézségi éremben, majd ezred — orvosi cimben és vitézzé avatásban részesült. Apáthy intézetében egy évig, Buday intézetében 8 hónapig volt gyakornok, 1919—tői, 1934—ig b. Korányi klinikáján volt gyakornok, tanársegéd, majd adjunctus és utóbbi állásában főnökét hoszszabb ideig helyettesitette. 1934. óta a László—, majd a Rókus kórház főorvosa. 1931—ben " a szív és vérerek betegségeiből" karunkon nyert magántanári képesítést. Külföldi tanulmányútjain Hering, Pick, Lewis és Vaquez intézetében dolgozott; több tudományos, számos továbbképző előadást tartott. Apáthy, Buday, Lewis és báró Korányi nagyon elismerően nyilatkoznak a mellékelt bizonyítványokban Haynal dr. működéséről.

Haynal doktor kérvényéhez 16 dolgoza—