Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)

1937.02.16., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Dr. Zsigmond Zoltán és Dr. Thuránszky László díjtalan gyakornokok - 63. VI. A II. sz. belgyógyászati tanszék betöltése

- 39 -mensiós coordinata—rendszerben ábrázolja,amelyben két ismert értékből a harmadik leolvasható. Ép viszonyok physiologiás anisocytosisát görbében szemlélteti. Ezen normáknak meghatározása után a következőket találta jellemzőnek különféle betegségekre. A haemolysises icterus vastag mikrocytosisa a lépnek eltávolítása után megszűnik és ezért mások nézetével ellentétben ez a mikrocytosis nem lehet öröklött sajátsága a vérképzésnek. A resistentia Csökkenést nem a sejtek kóros alakja okozza, mert az a kóros a— laknak megszűnte után is megmarad. Regenera - tiós vérképekben fordul elő a kóros anisocyto— sis, aplasiás anaemiában ez hiányzik, vagy kis— fokú. Chlorosisra jellemző a lapos mikrocyto— sis ez az oka a nagyon kicsi festék-indexnek.

A kóros mikrocytosis regeneratio tünete, de qualitative elégtelen csontvelőműködést jelent. A makrocytosisra a sejtek túlnyomó többségének nagyobb volta sokkal jellemzőbb, mint a nehány igen nagy sejt, axnegalocyta. Makrocytosist talált perniciosan kivül icterusban, májcirr— hosisban sárgaság nélkül is, lymphás leuka - emiában, maretin mérgezésben. Perniciosára

jellemző még az ovalocytosis, melyet annyira jellegzetesnek mond, hogy annak jelenléte biztosítja a perniciosa kórjelzését. A maretin mérgezés és a lymphadenosis vörösvérképe nagyon hasonlíthat a perniciosáéhoz, de abban az ovalocytosis úgyszólván sohasem fordul elő. _ a vörösvérsejtek regeneratiojának fokáról csak hozzávetőleg tájékoztat a keringő éretlen sejteknek a száma, mert ezeket a csontvelő vissza is tarthatja; éretlen vörösvér■o