Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)

1936.10.13., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 34. Kulturkapcsolat létesítése tárgyában tett jelentés

érdekkörébe fognak tartozni, minket pedig a sorsunk a németek mellé állított. Ha a jövőben me - gint konfliktusok lesznek, újra egymás ellen fogunk harcolni !

Ily viszonyok között nem látszik előttem olyan magától értendőnek, hogy a tervezett kulturkapcsolatot tisztán vonzalmi alapon fenn lehessen tartani. Ha a két ország megint szomszédos volna és a népeik egymással élénk érintkezésbe jutnának, magától kialakulna az ilyen kulturális kapcsolathoz szükséges gazdasági alap is. Ez azonban ma alig lehetséges. Amire a lengyeleknek szükségük volna, az érceket mi nem birjuk nekik szálitani, amióta az Európa leggazdagabb érchegységét, az erdélyi és a gömöri bányákat elvették tőlünk. Egyebekben pedig ők gazdagabbak mint mi, hiszen nemcsak szenük, búzájuk, barmaik vannak, de több a fájuk, a vizerejük, sőt petróleumuk és sójuk is van, amiben mi egészen behozatalra szorulunk. Egyedül a bor az, amit nyújthatunk nekik, erre magára a — zonban tartós kapcsolatot aligha lehet alapítani.

Még bizonytalanabb az, hogy a jövő hoz-e közöttünk közeledést. Ebben a tekintetben is jobb a lengyel helyzete, mert bár ők ott vannak a rém torkában, azonban nincsenek annyira körülvéve ellenségektől, mint mi, főleg pedig sokkal számosabban vannak, jobbak a viszonyaik, a családi életet jobban megbecsülik, a születési arányuk és a természetes népszapododásuk kedvezőbb, nagyobb földtartalékkal birnak, a destruktiv áramlatokkal bátrabban szembeszállnak, végre jobban megbecsülik és észszerűbben irányítják az ifjúságukat, mint mi. Talán a hosszas orosz nyomás edzette meg a nem-