Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - XI. báró Eötvös Lóránd-féle ösztöndíj elnyerése iránt benyújtott folyamodvány elbírálása.

171/1935-36 834 A direkt idegingerlésre beálló nyálelválasztás jelenségeinek elemzése az idegingerület autokaid működése szempontjából, cimü dolgozat bírálata. A dolgozatot készítették : Hortobágyi Margit a budapesti Kir. Hagy. Páz­mány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetében. A^szerző feladatául tűzte ki, hogy a chorda tympani közvet­­len^elektromos ingerlésére bekövetkező nyálelvalasztás jelenségeit leír­ja és az észlelt jelenségeket az idegingerűletnek az idegekről az effec­tor sejtre való átterjedés kémiai elméletének szempontjai szerint elemez­ze. E célból végzett vizsgálatai eredményeit 5 pontban foglalja össze. 1/ Mindenekelőtt megállapította az intraartenas acetylcholin injectio concentratio hatásgörbéjét normális nyálmirigyben és physostig­­min hatása alatt állóban. A kapott concentratios hatásgörbe, mindekét esetben azonos egyenletékkel volt kifejezhető. A physostigmm hatására a nyálmirigynek az érzékenysége acethylcholinnal szemben olyan értelembem nő, hogy egyrészt a normálisnál sokkal alacsonyabb acetylcholin concent­­ratiok'is már hatásossá vállnak, másrészt azonos acetylcholin mennyisé­gekre nagyobbmennyiségü nyál választatik el.. 2/ Vizsgálták továbbá a nyálelválasztást a chorda tympani közvetlen elektromos ingerlésére különbözőirequentiáju és intenzitá­sú elektromos ingerlésekre. Ezen vizsgálatai során igen sok teljesen uj és jelentős megfigyelést tett.Ezek közűi különösen kiemelendő az a körülmény, hogy a látencia idő csökken akkor, ha az ingerlések aránylag gyorsan Követik egymást. 4/ Rendkívül érdekes megfigyeléseket tett a közvetlen elekt­romos ingerlés hatására bekövetkező nyalelválasztás viselkedésére vonat­­kߣön physostigmin hatása alatt álló nyálmirigyoen. Végül 5/ leirja a különböző intenzitású árammal való ingerlésre bekövetkező elválasztott nyáL^mennyiségeket. Mint végkövetkeztetést, azt vonja le, hogy noha magának a nyálelváiasztásnak a megindítását és fenntartását rő alapjelenségeit illetően az idegingerület autokaid mükö­­dásável jól lehet magyarázni, számos olyan jelenseg merült fel, amelyet kizárólag azzal az egyszerű feltevéssel , hogy az acetylcholin az idegin­gerület hatására felszabadul és azután nyálalválasztástfindit meg,jára­dék nélkül megmagyarázni nem lehet. így pl. leir egy ujjonnan megfigyelt jelenséget, amelyet csak úgy lehet megmagyarázni, hogy az idegingeru-_ let keletkezésére fölszabadult acetylcholin nemcsak nyálelválasztást in­dit meg, hanem a nyálmirigynek az érzékenységét is fokozza acetylcholin­­nal szemoen. A dolgozat jóval fölötte áll annak a szintnek, amelyet álta­lában nályamunkak elszoktak érni. Elkészítéséhez egyrészt igen nagy ope­rativ technika kell, másrészt nasy türelem, ügyesség és kitartás.# Az operativ technikán kivül az electrobhysiologiaj: ui^bb eredményeinek beható ismerete is elengedhetetlen feltétel volt. A kísérleti eredménye­ket mindvégig a legszigorúbb és rendkivül körültekintő kritikával mér­legelik kritikai formáoa öntéséhez nagy ügyességgel használja a felsőbb mathematika eszközeit is. A dolgozatnák a Kiállítása is külön^emlitést érdemel, mert különös Ízléssel es gonddal készült a benne levő 13 gra­fikon és számos tábla. A dolgozat különös elismerést érdelei már csak eredményein kivül azok miatt a kiváló kutatói sajátságok miatt is, amelyek a dolgozaton keresztül mint szerző jellemoeli tulajdonságai megnyilvánulnak. Budapest. 1936. április 14. Beznák Aladár s.k. egyet. ny. rk. tanár , az élettani intézet igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents