Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

DOU. / M2 következtet, hogy a körülírt hallucinálás ij ff­mellett is van mindig csekély öntudat be­szűkülés^. mely azonban nem jár következmény­nyel a beteg orientálóáára, emlékezésére; postenkephaliticus hemiparkinsonisrauson addig nem ismert bőrinduratiot észlelt, mely éppen úgy mint az izmok sorvadása a vegetativ központok sértése folytán keletkezett; stupo­­ros betegen symmetrias együttmozgásokét fi­gyelt meg a felső végtagokon,amelyek a Schaffer -féle intrahypnoticus tonusváltozásokra hason­lítót tak;-merevgör esős heredodegeneratioban végzett megfigyelései alapján arra következtet, hogy a tónusos nyakreflexek létrejöttéhez a pyramispályán kívül fekvő rostrendszerek sér­tése szükséges; schizophreniával együtt ész­lelt egyfelől öröklött kézközépcsont rövidü­lést, más családban Dupuytren kontrakturát is; mindkettő dominánsán öröklődött, de kapcsolat a schizophrenia öröklésével nem volt' kimutat­ható; Schultz Gézával végzett nagyon részle­tes vizsgálatokat az eidetikának a*schizophrenic ához és a hallucinatiékhoz való vonatkozásai­ról; abból indult ki, hogy schizophren!asokon számos olyan sajátság fordái elő, mely érint­kezési pontnak tekinthető az eidetika physio­logias eseteivel; 50 schizophrenias betegen vég­zett kisérietei szerint, ezen betegek felében talált eidetikus készséget és számos hallucina­­tionál sikerült kimutatni azoknak eidetikus alapját; valószínűnek tartja, hogy az eideti­kus készség a meglevő hallucinaló képességet fokozza, vagy pedig a latens hallucinaló képességet kifejleszti és egyúttal a hallu­cinálás tartalmát is befolyásolhatja J_________________ —i___L Í9P.9

Next

/
Thumbnails
Contents