Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.
-70 800 teta&^sak látszólagos. Pathohistologiai «Ä-- -v -értékeléskor niindkét lehetőség tekintetbe veendő; a Purkinjesejt rendellenes elhelyez kedése lehet fejlődési gátlásnak következménye, tehát endogen, másfelöl pedig vascularis,vagyis exogen eredetű is. Bizonyos kisagyi pályák végződését is sikerült földerítenie : az olivo-cerebellaris pálya kísérleti megszakítása után a túloldali féltekében elfajultak a moharostok, a pálya tehát ezen rostok utján hat a kisagykéreg effectoros elemeire; viszont a spino-cerebelláris pályák nak átmetszése után a felső kéregben a moharostok egyrésze degeneralt, ez a pálya tehát tezen, ezen a helyen szintéiTYfostokban végződik. Klinikai tüneteknek magyarázatát adja egy lilson-betegségben szenvedett betfg-agyvele$ének vizsgálata, amennyiben a betegség apoplectiform lefolyásának hirtelen támadt tüneteknek alapját lágyulásokban találta meg. Általános biológiai kérdést világit meg abban a munkájában, amelyben a központi idegpályák kereszteződésének céljával, okávak foglalkozik; a helyzetváltozás bizonyos cél irányában, vagy a célszerű kitérés valamely tárgy elöl leginkább bilateral symetrias testalkattal válik könnyen kivihetővé, a mozgás központjainak az idegrendszerben ezért kell összefüggésben lenniök a túloldali és az azonos oldali izomzattal, mert a célszerű helyzetváltoztatását szolgáló mozgások a bilateral symmetrias testben vsakis ilyen berendezés mellett jöhetnek létre. A schizophrenia histologiájának nehéz kérdésével három dolgozatban foglalkozik :
