Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

-61-tionk szintjével nem korrespondalé,alacsonyabban tagolt dologi világ áll elő, amely primitivebb működési módokra és egészben véve a lelki élet fejlődéstörténelmének arhaiK kusabb szakaszára reflectál " Jól sikerült filmfelvételek kisérik a szöveget.

Külön füzetben jelent meg értekezése a n sérüléses idegesség."-róla .amelyben sok kivonatos, részben terjedelmes kórtörténetek ismertetésével az eseteket beosztja organicus zavarokra, ezeknek maradék syndromáira, organoid csoportra, physiopathias jelenségeket mutató esetekre és a neuroticus visszahatásmódok csoportjára.

Nagyobb terjedelmű, illetőleg általános érdekű klinikai munkái közül a következőket említjük 6 Porsche-val beszámol az influenzás elmezavar különféle alakjáról saját észlelésük alapján. Epilepsiásokon totogennel az esetek 35 százalékában sikerült rohamot kiváltania; Csörsz-szel felteszi, hogy a choreas spontan mozgások az assoti>~ ativ gondolkodást és az emotib folyamatokat kisérő akaratlan minimális együttmozgások deformált representánsai n:-kettős furatu lumbalpunctios tüt, másfelöl tüt és megfelelő illesztőket intrakarotidealis befecskendezésre szerkesztett;

Thurzóval közli, hogy jugularis compressoruknak alkalmazásával megelőzhető a lumbalpunctio utáni meningismus és hogy a kompressor a süböccipi-' tál punctio végzését és a lipiodol befecskendezését is megkönnyiti; hypnozisban psychoreflexet és vegetativ jelenségeket tudott előidézni;

Thurzóval azt találták, hogy a röntgenbesugárzás schizophrenias, neurolueses, agydaganatos és paralysises betegek liquorát különféleképen megváltoztatja és hogy a besugárzás a Wassermann reacfsr

h