Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1936.01.14., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 59. Dr. Csapodi István rk.tanári címmel való kitüntetése
- 61 -334 568 mot - tetemszemen s élőn való kiigazítások után - alkalmazza a karról vett bőrkarély kiszabásához. Ily módon megakadályozható a bőrkarély életét veszélyeztető próbálgatás, szabdalás, formálás. A szemüregbe külön eszközzel viszi és rögzíti a karélyt, melyet az orbitaszélekhez odasimit, de nem varr, hogy ily módon az üreg legértékesebb helyeit: a bőrzsák áthallásait mindig sima, megszakitatlan barázda formájában alkossa meg. Csapody István irodalmi dolgozatainak jegyzékéből látható, hogy eddig megjelent dolgozatainak száma 66, amelyből 50 esik magántanári habilitációja utáni időbe, jeléül annak, hogy irodalmi munkássága magán-tanári működése óta nem szűnt meg,sőt egyforma mértékben folytatódott tovább. Eddig megjelent 9 kísérleti dolgozat,4 elméleti értekezése,14 mütéttani közleménye, 3 kazuisztikus közlése,15 orvosképző,4 egészségügyi,11 népszerű közlése, 2 nyelvészeti és 4 egyéb tárgyú cikke. Ha ezeken végigtekintünk,megállapíthatjuk, hogy Csapody áltáléban kitűnő készültséggel és irodalmi ismerettel rendelkezik. Okfejtései megfontoltak és világosak. Mindig talál problémát»amelyet megfejteni törekszik. A legbonyolultabb kérdésekkel is szívesen foglalkozik, azokat könnyű érthetőséggel adja elő anélkül, hogy túlságosan leegyszerűsítené tárgyának kifejtését. A szemfeszülés és pajzsmirigymüködés viszonyához értékes adatokat szolgáltatott, amelyeket a kitűnő német " Kurzes Handbuch" megfelelő fejezete tárgyalásának alapjául vesz fel. Szemrezgésről irt dolgozata külföldön is figyelmet ébresztett és a neves nystagmuskutató, BARTELS elismerését is elnyerte. Csapody " olvasópróbái" igen jól összeállított, általános használatnak örvendő, tudományos megfontolásokon alapuló vizsgálati eszköz. Kísérletes vizsgálatai a kamraviz atropintartalmáról a szem folyadékcseréjéhez nyújt