Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.01.14., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 59. Dr. Csapodi István rk.tanári címmel való kitüntetése

59

t . 's

nak, hogy a látóhártya széle meglevő dispositio esetén berepedhet. A szem sorsa bizonyos fokig különálló. Elöregedésének, illetve degeneratiojának egyik tünete a látóhártyaszél elfajulása. A látóhártya széle határos a szemteke élettani szempontból legkényesebb részével, az intraocularis izomkészülékkel és a zonulán felfüggesztett lencsével, ami különleges veszélyek oka lehet. Ilyen a lencse elbillenése és leszakadása és ilyen a retinaszél beszakadása és leválása. Ugyanannak a mehanikus hatónak, a lencse megmozdulásainak következménye más és más aszerint,hogy a retinaszél vagy a lencsefüggesztő gyengébb—e.

A közellátóság keletkezése. A felemás fénytöréssel való tüzetes foglalkozás és az örökléstani vonatkozások ismerete mintegy előkészületet szereztek Csapodynak ehhez a dolgozatához, melyben mint a Magyar szemorvostársaság nagygyűlés! referensének összefoglaló ismertetést és vitaanyagot kellett nyújtania a közellátóság keletkezéséről, egy évtizedek óta sokat vitatott kérdésről. A közellátóság keletkezését ma öröklés nélkül megmagyarázni senki sem próbálja, a legtöbb szerző fő oknak tekinti és az élettani méretingadozások Steiger—féle elmélete alapján áll— Csapody bizonyitatlannak tekinti azonban azt a nézetet,mely sze — rint az egész fénytörést minden esetben teljességgel az öröklés dönti el. A szem használatának modifikáló szerepét lehetségesnek kell tartanunk. Egyrészt azért, mert az egypetéjű ikrek vizsgálati adatai is emellett szólanak; másrészt pedig azért, mert analógiákra hivatkozhatunk. Csapody uj szempontot hozott a vita eldöntésére, mikor hangsúlyozza, hogy ismert és senkitől kétségbe nem vont biológiai analógiák a külső hatások idiotypust változtató szerepe mellett szólanak. így az orri lélegzés akadályozottsága az egész mellkas alakulására, a szív igénybevétele nagyságára stb. befolyással van. Azoknak tehát, akik azt allitjak, hogy a szem fénytörésén, tehát méretein használata, az eközben ráfeszülő külső szemizmok semmit sem változtathatnak, azoknak volna kötelességük bebizonyítani, hogy a szem valamely okból szoros kivétel, rája nézve, egyedül az egész szervezetben, a külső világ teljességgel behatás nélkül marad. Ez alapon Csapody jogosnak és szükségesnek tartja többek közt, hogy az iskolai myópia fogalmának elvetése után is, megkívánjuk a tanulóifjúság szemének védelmét

biztositó egészségügyi in<r