Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.01.14., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 59. Dr. Csapodi István rk.tanári címmel való kitüntetése

vető kísérletek Csapodytól származnak.

—jjgjijbgenfelvételek az arc verőerelről. Ez a tanulmány anatómiai praeparatumokra támaszkodik és arra törekszik,hogy az arc erezetét, varietasaival együtt a legpontosabban felderítse. Célja, hogy na - gyobb anyag feldolgozása után az arc ereinek röntgen—atlaszával a szemhéjplasztikáknak óranatómiai megalapozást adjon. Sikerült igazolnia, hogy a plasztikák között azok az eljárások váltak leginkább be, melyek akarva, pemakarva az éreloszláshoz alkalmazták metszéseiket.

Az eljárás az anastomozisok felől is hasznosan tájékoztat. Csapody, mint első alkalmazta erre a célra a lipjodolt. A maxillaris internét lekötötte, hogy a mély erek megtelődése zavaró ne legyen. Ezek a vizsgálatok hasonló célkitűzéssel készültek, mint Esser biological flaps-ei, tőle azonban függetlenek. Csapody egy röntgenképét Hartmann: La radio— graphie en ophtalmologie cimü atlasza, számára közlés végett elkérte.

A szemzugi szalag megereszkedése és Erschlaffung des medialen Lidbandes cimmel uj kórformát ir le Csapody. Olyan esetet észlelt»melyben a szemrés öregkori megszükülése nem a jól ismert módon a külső szemzug megereszkedése által jött létre, hanem egészen szokatlanul úgy, hogy a feszes belső szemzugi szalag mindkét szemen kétszeresére meg — nyulott. Ez a valódi plepharophimosis medialis éppenugy okává lett az alsó szemhéj kezdődő kifordulásának, mint ahogy a külső szemzugi inas beirat öregkori megnyúlása első oka az ectropium senilenek, csakhogy t abban is éppen fordított volt a helyzet, hogy a medialis szalag leirt megnyúlása révén támadt szemhéjkifordulás nem a szemhéj belső, hanem külső végénél indult meg. A két szemzugnak, külsőnek és belsőnek, felfüggesztése lényegesen tehát nem különböző, mindkettő megnyúlhat, de a feszes , belső szalag sokkal ritkábban. A megnyúlásból származó szövet fölösleg szükségképpen okozza a szemhójszél elállását és a szemhéj — kifordulást ez inditja meg. A szemzugi szalag megnyúlását is úgy kellett magyarázni, hogy makacs szemhéjgörcsös állapot járt előtte. Hogy azonban ebben az esetben a belső szemzugi szalag sokkalta jobban megnyúlt, mint a külső szemzugi raphe, csak úgy érthető, ha a belsőt aránylag gyengébbnek, hypoplasiásnak tekintjük. A belső szemzugtáj fejlődés -