Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
6 mindenütt hangsúlyozva a klinika álláspontját s kiemelve azt a therapiás eljárást, amely a legjobb eredményeket adja. Megállapítja, hogy mai tudásunk mellett a női nemzőszervek rákos megbetegedésének kezelésében a műtétről teljesen nem mondhatunk le s a műtét és a sugaras kezelés kölcsönösen kell, hogy kiegészítsék egymást. Dr, Salacz Pál habilitatióját a nőgyógyászati mütéttanból kéri. Folyamodványában 17 dolgozatának különlenyomatáit s kéziratait nyújtotta be. Habilitatios munkának " A szülés után jelentkező atoniás vérzések" és " A női nemzőszervek rákos megbetegedésének sebészi kezelése" cimüt jelöli meg. A dolgozatok közül 14 csak magyar nyelven, 2 magyar- és német, 1 pedig magyar— és angol nyelven is megjelent s közülük 5 tudományos ülésen mint előadás, 3 pedig mint bemutatás lett előadva. v-Egyik habilitatios munkája " A szülés után jelentkező atoniás véézések kezeléséről" a II.számú női klinika 651 esetét tette tanulmány tárgyává. Részletesen foglalkozik a Dührssen-tamponad körül forgó vitával s ismerteti a klinika anyagából az ismételten tamponált, a gyermekágyi lázban s röviddel a szülés után elhalt eseteket. Másik habilitatios munkája a " női nemzőszervek rákos mggbetegedésének sebészeti kezelése" cimü a klinika anyagát dolgozza fel összehasonlítva adataikat a világirodalomban közölt adatokkal. Ismerteti a különböző módon végzett műtéteket, rátér a méhrák sugaras kezelésére közölve a sugaras— és műtéti kezelés eredményeit s kifejti a II.számú női klinika álláspontját, mely szerint a női nemzőszervek rákos megbetegedésének kezelésében a műtétről le nem mondhatunk mindaddig, mig be nem bizonyosodik, hogy a sugaras kezelés a műtéttel azonos végleges gyógyulást nem eredményez Addig a műtét és a sugaras kezelés egymást kölcsönösen kell, hogy kiegészít se. Tanítási tervezetében az általános részben a műtét javallatainak felállításával, a beteg előkészítésével, érzéstelenítésével, elhelyezésével és mütevésével, majd az utókezeléssel óhajt foglalkozni, a részletes részben pedig a kellő anatómiai előismertetés után az egyes nőgyógyászati műtétek tanítását tűzte ki feladatául. Azt hiszem, hogy dr. Salacz Pál hosszú klinikai múltja s azon iskola, melyből származik, elég garantia arra, hogy habilitatiója esetén az egyetemi oktatásnak hasznos szolgálatot fog tenni s szakmáját ezután is tudományosan is fogja művelni. Ezen oknál fogva ajánlom, hogy a tekintetes Tanártestület dr. Salacz Pált a magántanári képesítés további fokára bocsátani szíveskedjék. é Budapest, 1935, december hó 3. Dr. Illyés Géza s.k. egyetemi ny.r.tanár, biráló.
