Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye

5 344 K_ általános agynyomásos tünetek gyakori és súlyos volta, a látásromlás sül lyossága. A bitemporalis hemianopsia nem nagyon gyakori. Mint góctünet fontos a szaglás és izérzes zavara. Gyakran sérülnek a sellától oldalt haladó fej idegek, néha a hosszú pályák a pedunculusbsn, Psychikus tünetek hydrocephalus internus folytán támadhatnak. A dystrophia adiposogenitalis a klinika anyagában ritkább, mint más szerzőknél, uz alapanyagcsere gyak­ran csökkent. Gyakori az alacsony vérnyomás, alacsony vércukor, elhúzódó vizkiválasztás. Néha csak ocularis tünetcsoport tamad. Sok a nem typusos eset. Kévés endokrin tünet lehet a suprasellaris meningioma, a chiasma opticum gliomája okozta kórképekben. A terhességi hypophysis-hyperlasia ritkán okoz látászavart. Az akromegaliával szemben ez a daganatcsoport rosszabb prognosisu. Kívánatos a topographiai és histologiai diagnosis. 16./ Schwere Sehstörung durch Chiasmalaesion in der Schwanger­schaft . Klin.Wschr.1934.II.1505. Terhességi látászavar igen ritka esetét ismerteti, A terhesség fo­lyamán támadó látóidegbhntalom kifejezett tumortünetek nélkül is eredhet a hypophysis elváltozásától. Kezdete lehet neuritis retrobulbaris is. I- lyen eset néha csak a lefolyás alapján különíthető el a terhességi neuri­tis n. optici—tői. 17./ A combizmok nyugalmi tónusának mérése. M.0.A.1935. 17.a./ ugyanaz németül: Messungen des Ruhetonus der Oberschenkel­muskeln . Dsch.Zsehr.Fervenheilk.136.282.1935. 11 sz. alatt ismertetett vizsgálatai folytatásaképen Herzog pro­fessor eszközével mérte a combizmok nyugalmi tónusát, i.z alsó végtag i­­zomzata működés és kóros állapotok tekintetében jelentékenyen eltér a felsőtől, de a tónusban nincs ilyen különbség. A hajlitók tónusa a com­bon is nagyobb a feszítőnél, a tonuskülönbség azonban kisebb, mint a felkaron: 3:2. A kóros eltérések főtypusa ugyanazok, mint a felső végta— gon. 18./ Vasomotoros zavar intermittáló sántitással encephalitis után. 0.H.1935.40.SZ. 18.a./ ugyanaz németül: Vasomotorische Störungen mit intermittie­rendem Hinken nach epidemischer Encephalitis. Klin.Wschr.1935.II.1223, Egy betegen leirja az intermittáló sántitásnak addig nem ismert, agyvelői lokalisatióju alakját, melyet encephalitis epidemica következ­ményének tart. Dr. Perémy folyamodványához 18 dolgozatot mellékel, a melyek töbo— sége magyar nyelven kívül németül is megjelent. Közülük három / l.,12, 16.sz./ érdekesebb casuistilois közlés, egy társközlés / 4,sz./, tarsköz­­lés a 10.sz, közlemény is, azonban kivehető, hogy a munka Perémy többi

Next

/
Thumbnails
Contents