Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
heilk.127.45.1933. 3 Mays.theniás izmok chronaxiaja gyakran jóval nagyobb a normálisnál, különösen a physiologlásan is nagy chronaxiáju izmokon. A chronaxia változékony, nagysága gyakran párhuzamos a myastheniás tünetek súlyosságával. Más szerzők által leirt fokzotott ingerlékenyseget nem talált.Adrenalin a kórosan nagy chronaxiát még jobban növeli és heterochronismust okoz. Eifárasztás Után is heterochronismust észlel., ezzel kapcsolatban rámutat a. direkt ingerlés physiologiai mibenlétének ismeretlenségére.Ez a heterochronismus Lapicque-nak az ingerület átterjedésre vonatkozó elmélete szempontjából is elvi jelentőségű. 7.a.-8.a./ az előbbi kettő magyarul: Vizsgálatok a normalis izom—' chronaxia változékonyságáról. Chronaxia vizsgálatok myastheniás betegeken. 0,H.1935.42.sz. 9./ A chronaxia agyvelői izomsorvadásban. O.H.1932.45. A chronaxia igen érzékeny reagense a peripheriás mozgató neuron bántalmának. Erre utaló jelek hiányoznak az agyvelői izojns orv adásban, itt a chronaxia értéke nem különbözik a pyramispálya sérülésekor található eltérésektől. Viselkedése tehát az agyvelői izomsorvadás centrális eredete mellett szól. 10. / Chronaxia vizsgálatok az izmok vegetativ beidegzéséről egészségeseken Addison-kóros es izomdystrophiás betegeken. / Dr. Taubinger Lászlóval együtt./ M.O.A. 1933. Több izom párhuzamos vizsgálata alapján cáfolja más szerzők leleteit, szerinte ép izmok chronaxiáját adrenalin., pilocarpin, atropin gyógyszeres adagja nem befolyásolja mérhetően. Izomdystrophiában a kórosan nagy chronaxiát adrenalin rendszerint csökkenti, de néha növeli, pilocarpin inkább növeli. E hatások talán kétfázisuak. E jelenségek az izmok vegetativ beidegzésének zavarából magyarázhatók. A chronaxia vizsgálata alapján is kitűnik, hogy a dystrophiás izom nem homogen, hanem különböző ingerlékenységii nyalábokból all. 11. / Vizsgálatok a nyugalmi izomtónusról a Herzog—féle myotömeter— rel egészségeseken és betegeken, M.O.A.1933. 11.a./ ugyanaz németül: Untersuchungen über den Ruhetonus der quergestreiften Muskeln mit dem Myotometer von Herzog an Gesuinden und Kranken. Dtsch.Zschr.Nervenheilk.132,149.1933. Egészségeseken a felkaron a hajlító és a feszitó izmok tónusának viszonya 2:1, a tonus absolut nagysága egyénenként kevéssé különböző. Néhány idegbetegségben a tónusnak jellemző megváltozását találta: P^rrami pályasórülés után a tonus absolut nagysága az antagonisátkon arányosan 363
