Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
4. / L negyedik csoport a kriminalisztikai tevékenységet öleli fel; itt 8 dolgozatban részletesen.foglalkozik a ver kimutatásával, a nyomozás nehézségeivel akasztás! esetekben, a világitógáz-mérgezéssel, a tatuálással, a halottvizsgálattal rendőrorvosi szempontból stb. 5. / Az ötödik csoport 11 munkában a rendőr egészségügyét vizsgálja és az őt érő baleseteket és betegségeket, a tuberkulózist, a .reumát, továbbá a lakáshigienet, az ■alkoholizmus kérdését tárgyalja adminisztratív szempontból. 6. / A hatodik csoport 7 közlése az egészségügyi rendészettel foglalkozik es a lugkő komplexumát, a fóregirtás, a cyanhidrogen veszedelmének elhárítását, a népesség vándorlásának egészségügyi rendészetét, az életuntak védelmét, a háztartási alkalmazottak orvosi felügyeletét, a mentőkkel való kollaborálást stb. tárgyalja. 7. / A hetedik, az utolsó csoport 7 cikkben a közlekedésügy egészségrendészetét, főleg a gépjármüvek egészségügyi ártalmait, igy a kipuffogó anyagok káros hatását veszi szemügyre, továbbá ismerteti a közlekedési kódex egészségügyi vonatkozású intézkedéseit. Mint látható ez a munkásság rendkívül gazdag és olyan tárgyakra vonatkozik, amelyek egyetemünkön jóformán egyáltalában nincsenek képviselve . V C ; Minthogy folyamodó habilitációs iratának a prostitúcióról szóló könyvét jelölte meg és különben is ez fekszik müködéskörömhöz legközelebb, legyen szabad ezzel a könyvvel részletesebben foglalkoznom. Ez a könyv 1933-ban, mint a magyar királyi rendőrség országos szaktanfolyamainak kiadványa jelent meg; szigorúan tudományos jellegű és rendkivül nagv irodalmi ismereteket és igen kiterjedt személyes tapasztalatokat áruj. el, A bevezetésben ismerteti a prostitúció fogalmát és 51 oldalon keresztül tömören összefoglalva közli a történelem legfontosabb adatait, kezdve az ókortól, melynek adatait sokszor eredeti ókori forrásmüvekből idézi. Különösen kiterjed a középkori, majd az újabb és legújabb magyar viszonyokra, amiben kitűnő tájékozottságot árul el, úgy, hogy könyvének ez a része igen élvezetes és nagyon tanulságos olvasmány. A II. fejezet a prostituált nővel és annak lelki életével foglalkozik. Ismerteti részben saját vizsgálatai alapján Tarnowskynak, Blasch— konak es a budapesti rendőrségnek erre vonatkozó igen gazdag adatait.A III. fejezetben a prostituált novel, a IV.—ben annak életsorsával foglalkozik es itt is rendelkezésére állottak a hazai viszonyok. V. fejezet a legfontosabbak egyike, amely a prostitúció okait tárgyalja. Itt megint az egész világirodalom a kezében van és ismerteti is annak legfontosabb adatait. Ezek a fejezetek valósággal essayszerüek, mindegyik egy—egy befejezett kerek termék, mely a kérdésről világos és pártatlan tájékozást nyújt, A könyv fénypontja a VI. fejezet Reglementáció és abolició cimmel, amely megint igen nagy irodalmi ismeretek alapján, de mindig szem j előtt tartva a magyarországi lehetőségeket, tárgyalja ezt az ezer féle részlettel biró kérdést, amely a ma annyira divatos abolicióval szemben1 rideg tárgyilagossággal kimutatja, hogy az abolició ugrás a sötétbe, hogy annak látszólagos jótékony hatása egyéb faktoroktól függ; ilyen pl. az hogy a nép minő kulturális és egészségügyi fokon áll és hogy az állam minő költségeket képes a gyógykezelésre és a profilaxisra fordítani. Ez a kérdés azonban annyira komplikált és olyan könnyű benne a tárgyilagos álláspontról letérni, hogy bár szerző megállapításait minden tekintetben he331 3$e
