Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
3 aceus alakokat. A betegségben található szervi- és idegrendszeri elváltozások nem elsődlegesek és nem hozhatók direkt oki összefüggésbe a pemphigussal. Kitér a haematologiai, valamint a jódérzékenyéégi vonatkozásokra is. A munkának egyik lényeges részét képezi a betegség mai kezelési módjának a méltatása saját észlelések alapján. A klinika nagy beteg anyagán nyert tapasztalatokat szűri le azzal a megállapítással,hogy bár az oki gyógykezelés ma még nem lehetséges, de a múlthoz viszonyítva a mai kezelési eljárások több eredményt biztosítanak. A betegség fudroyans jellegét az esetek egy jelentékeny részében sikerült a mai kezelésekkel megszüntetni, sőt egyes betegeket meg is gyógyítani. Végül az utóbbi években kezelt öt pemphigus beteg történetet ismerteti, akik közül négynél hosszú idő óta fennálló tünetmentességet, egynél pedig az állapot lényeges javulását sikerült elérni. 7./ The Senear—Usher type of Pemphigus. Deliberationes Congressus —• — — — — — — — T r* — — T- — — — T- ~ — Dermato1ogorum International IX.i, Budapestini 13-21,Septembri,1935. 314 Ismertetése a pemphigus egy ritka, Magyarországon először észlelt alakjának, mely megjelenésében a lupus erythematodesre, és seborrhoeara emlékeztet, befolyása enyhébb, tünetei kevésbé foudroyansak. A chlqranyagcsere zavar sem olyan mértékben zavart, mint a pemphigus megszokott alakjában. A histologiai kép pemphigusra jellemző, Az organikus arsenkezelés a beteg állapotát kedvezően befolyásolta. &./ A molluscum contagio sump ó1 általában vonatkozásban a Dariery féle betegséggel. Emlékkötet Nékám Lajos Professzor negyedszázados tanári működésének évfordulójára,1924. A klinika 296 esetét foglalja össze; a betegség a megfigyelések szerint főképen férfiaknál és fiatalkorban jelentkezik. Foglalkozik a strongyloplasmák kérdésévé! és a molluscum contagiosum kórszövettanával. A két betegség között összehasonlító histologiai vizsgálatokat végzett és mindkettőben kimutatja a sejtzárlatokat. Vizsgálatai szerint a két kórforma között kórszövettanilag több szempontból hasonlatosság áll fenn. 9./ Teleangiectasia haemorrhagica hereditaria. Acta Dermato- Venereologica, 1933.Vol.XIV.Fasc.5/6.Stockholm. Ismertetése egy ritka bőrbetegségnek, melyben az öröklődés generációkon át kimutatható és amely Magyarországon először nyert észlelést. A tünetek ar arcon, szájon és orrnyálkahártyán nagyszámú, vérzésekhez vezető teleangiectr siákból és angiomákból állottak. Ezekből erős vérzések származtak, melyek csak gelatina kezelésre és lokális kauterilizálásra szűntek meg. Mindkét nemű'egyének megbetegedhetnek és egy generáció mentes is lehet e betegségtől. Szabályosság nem mutatható ki az öröklésben. A vérképben jellemző volt az alacsony vörösversejt szám es a csökkent haemoglobin érték; az alvadási és verzési időben eltérés nem volt. Ugyanez kivonatosan magyar nyelven. Magyar Orvosi archivum,1933. XXXIV.kötet,3.füzet, 3ő a
