Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye

praedispositio hiánya miatt epithelialis proliferatio nem következik be.

13./ Posttraumatic angioma. British Journal of Dermatology and Syphilis,1935.Vol.XLII.No.11.London.

A klinikán először észlelt eset kapcsán ismertetése a sérülések helyén fellépő angibomáknak. A beteg tarkóján nem sokkal a sérülés után multiplex angiomák jelentkeztek a sérülés helyén. Ily eseteket nem nagyszámmal, $e más szerzők is észleltek. Francia szerzőknek sikerült angiomá— kát nyulról emberre, emberről emberre, majd emberről nyulra átvinni. A megfigyelt esetben az átojtások nem fogantak meg. A histologiai vizsgálat a capillarisok cavernosus tágulatát és uj capillaris képződést mutatott gyulladásos jelenségek nélkül. Mikroszkopikusan baktériumok nem voltak kimutathatók.

14./ Contribution to the history of the skin diseases with special

reference to the classification used on the Dermatological Clinic of the

Petrus Pázmány University at Budapest. Deliberationes Congressus Dermato_________ ________________

logorum Internationalis IX.i. Budapestini, 13-21.Septembri,1935.

A kongresszuson tartott előadás, melynek alapját a klinikán megfor dúlt 300000 beteg észlelése képezte. E rendszert a négy magyar egyetemi Bőrklinika vezetői elfogadták és tárgyalási alapul szolgált a kongresszus klasszifikációs bizottságának. Ismerteti a klasszifikáció történetét; Manardus, Jessen, Galenus, Mercurialis rendszereiből kiindulva végigkíséri a fontosabb irányokat napjainkig. Foglalkozik a különböző iskolák felfogásaival, a morphologiai, physiologiai, pathoanatomiai és aetiologiai irányokkal. Az aetiologiai osztályozás felel meg legjobban a kor szellemének. Minthogy ez ma még nem vihető teljesen keresztül, az ebben mutatkozó hézagok a morphologia segítségével küszöbölhetők ki. Ez a szempont nyilvánul meg e rendszerben, melyet részletesen ismertet.

15./ Általános elvek a dermatologiai therápiában. Kéziratban

mellékelve.

A klinika által kiadandó tankönyvnek egyik fejezete. Aetiologiai alapon veszi figyelembe összefoglalóan a dermatologiai kezelési eljárásokat hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a betegségek kezelésében szem előtt kell tartani a szervezeti correlatiokat és a társtudományok megállapításainak tág teret kell biztosítani. Kitér az alimentaris, endokrin, psyches zavarokra, illetőleg therápiára, a gócos fertőzésekre és intoxi— catiokra, valamint az immunkezelésekre, kiemelve a helyi kezelések fontosságát is.

16./ Klinikai zsebkönyv bőrgyógyászati része 1932. év.

A budapesti egyetemi klinikákon használatos gyógyeljárások kompendiuma. Ebben feldolgozta a bőrgyógyászati részt. 168 bőrbetegségnek az ismertetése diagnosztikai szempontból ésaz egyes betegségekben használatos gyógyeljárások leirása.

33/