Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye

5

pathologischen ..na törnie .und .zur allgemeinen Pathologie. Band 92. -lieft. 1.9 oldal.

Tizenhat esetben vizsgálta uraemiában elhaltaknak lépeit.. Ezek közül egy esetben sere 4Hott fenn olyan más természetű kóros, .folyamat,melyről feltételezhető lett volna, hogy a lépben reactiós elváltozásokat hozhatott volna létre. ,zt találta, hogy az uraemiás állapot ugyanolyan elváltozásokat hoz létre a lépben, mint aminőket a sepsisnél, ileusnál vagy pedig a szervezetbe való kísérleti tömeges fehérje bevitelnél szoktunk látni. Ezek a lobos, folyamatok csak quantitative különböznek.egymástól. A septikus lepekkel ellentétben csak természetesen mikrobákat nem lehetett kimutatni az uraemiás lépekben. Négy esetben látott lépgyuladást nagymérvű. leuco.cyta* szaporulattal es pulpasejtburjánzással kapcsolatban.Hat esetben sávos, vérzéses és fibrines gyuladást talált.Három esetben a reticUlo-endothelsejtek nagyfokú burjánzása volt jelen. Három esetben necrobiotikus folyamatok és körülírt teljes elhalások voltak a lépben.

r"*

A lép szövet elváltozásai hugyvérüség mellett. Különlenyomat a Magyar Pathologusok Társasága nagygyűlésének 1933. évi munkálataiból.

Általánosságban tárgyalja a lép szöveti elváltozásainak a jelentőségét hugyverüsug mellett. Úgy.latja, hogy a'lép egyike azoknak a szerveknek, • amelyek feltűnően reagálnak a fajidegen fehérjék által létrehozott ingerekre. L lepnek e fokozott reactió képessége valószihüleg valamilyen védőanyag termeléssel függ össze és ináén magyarázható, hogy. ezt a lép re— actiót az egyes észlelők annyira különbőz oképen ítélik meg, nevezetesen e— gyesek gyulahúsnak, .mások . csak valamely fokozott munkakészségre..utaló , e— setleg nem kimondottan pathologiás állapotnak minősitik. A lép az emész,téssel kapcsolatosan keletkező fehérje anyagoktól kezdve a sepsisben fellépő tömeges idegen fehérjék jelenlétéig enhek a qualitative azonos ingernek minden fokozatára egyaránt reagál s ezért a fokozott, fiziológiás munka és a lob között határvonalat legfeljebb gyakorlatilag lehet megvonni, elméletileg azonban nem. ■ !. .. .. .

Durch experimentelle Urämien verursachte uiÍzVeränderungen bei Kaninchen, „rchiv .f .Exp, Path .und". Pharmak, 177 .Band . 4 .Heft .8 .oldal,

9 nyulon hozott létre kísérleti utón / kétoldali vesekiirtással/ uraerciát. Műtét után különböző időben pusztultak el a.z állatok. A bekövetkezett halai után azonnal boncolt állatok lépeit tette vizsgálata tárgyáv; Vizsgálatai alapján.úgy találta, hogy a bilateralis nephrectomia után ura emia következtében elhalt nyulak lepelben ugyanazokat a szöveti elváltozásokat lehetett látni,mint a .legkülönbözőbb kóros folyamatok következtében létrejött uraemia eseteiben,vagy sepsis mellett,vagy kísérleti utón bevit tömeges fajidegen fehérje szétesése után.

Szöveti elváltozások nyullépben kísérletileg előidézett uraemiát

Különlenyomat a Magyar. Pathologusok Társasága 1934,évi füzetéből.

1, hugyvérüségben elhalt emberek lépeinek rendszeres szövettani vizsgálata alkalmával azokban jellem-ző a sepsisben található lépelváltoza sokhoz hasonló elváltozásokat észlelt.Ezen észleletek kiegészítéséül áll? kísérleteket végzett,hogy a másodlagos fertőzésektől mentes,lehetőleg za\ tálán lefolyású uraemia mellett kifejlődő lépelváltozásokat tanulmányozz? Előadásában ezen kísérleti eredményeit ismertette.

Budapest, 1935. november 21—éh. Dr. Bélák Sándor s.k.

egyetemi ny.r.tanar, hiraló.