Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Dr. vitéz Tátrallyay / Wein / Zoltán m.tanár engedélyt kér, hogy előadásait a jövőben az új orr-gége klinikán tarthassa - 20. Verebély Tibor köszöntése II.oszt.érdemkereszttel történt kitünt. okán - 21. Dr. báró Korányi Sándor és Dr. Grósz Emil ny.r.tanárok búcsúztatása

í

és tanácsaikat.

Korányi professor urat a kar nevében üdvözlöm abból az alkalomból is, hogy e hó 18—án lesz 70—ik születésnapja.

veszek tőlük, arra kérem őket, hogy tartsák meg jó emlékezetükben ezt az orvosi kart és a fakultásban eltöltött időt, annál is inkább,mert az ő személyük iránt a kar minden egyes tagja mindig csak a legnagyobb tiszteletet és szere— tetet érezte.

Isten áldása kisérje őket nyugalomba vonulásuk után is ."

GROSZ EMIL ny.r.tanár hálásan köszöni a Dékán ur megtisztelő, elnéző szavait, melyek mélységesen meghatották. Ö maga azonban szi — gorubb kritikával nézi az elmúlt 48 évi szolgálatát s 31 éves ordinariátusát. A felgyűlt iratai rendezésekor fájdalmasan látja a sok elpazarolt energiát. Küzdelme már 1893/94 iskolai évvel kezdődött, a mikor mint második assistenst a tanszék helyettesítésével bizták meg, folytatódott a közkórházakban, hová,mint extraordinarius került incompatibilitás révén s hol egyetlen segédorvosa volt, ki egyúttal 200 ágyas bőr és nemibetegosztályon és az Erysipelas osztályon teljesített szolgálatot. Mint trachomaügyi kormánybiztos igyekezett az országot—szemkórházakkal behálózni s ezek sajnos a budapestit kivéve a megszállott területen ma - radtak; a karban már 1900—ban belépésekor azonnal a jegyzőt helyettesítette, ki Liverpoílba u— tazott / Pertik/, mint Dékán az orvosképzés re—

Amidőn e kari ülésben mégegyszer búcsút