Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.04.09., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. Mariska László oklevél honosítása
4^ 77 Az 1934.-35. tanévre kiirt egyetemi pályakérdésre :!T A csarnokzuk klinikai és histologiai vizsgálata elsődleges és másodlagos glaukománál'k egy pályamunka érkezett oe .Jeligéje Helmholtz'f.A 110 oldalas munka két egyenlő részre oszlikO az első rész a primaer és secundaer glaucoma klinikájával, a második rész annak szövettanával foglalkozik, és pedig úgy az irodalmi adatok mint sajat vizsgálatainak felhasználásával.- Az első rész elején a különféle glaucoma typusokat ismerjük meg, a régeobi és ujaoo felfogások alapján.Majd a glaukoma pathogenesisére vonatkozóan találunkérdekes felvilagositasokat /hypersecretio,endokrin vonatkozások, retentióselmelet, celloidók duzzadása, öregkori sclerosis stb./ Majd részletesen foglalkozik a munka a csarnokzug szerepével.,ennek functiójaval és vizsgálatának módszereivel.A gonioskopiás vizsgalatot a szerző több betegen elvégezte és pedig Dallos-nak az e célra készitett érintkező kagylójának a segítségével.‘uzekről a vizsgalatokról részletesen számol oe, kutatva a csarnokzuganatomiai változását ,esetleges synechiákat,pigmentlerakodásokat stb.A glaucomas szemeken részben a csarnok sekélysége, részoen a synechiák takarjak el a csarnokzugot.Van scleralia és trabecularis összenövés. A synechiák korai diagnosisa gonioskoppal komoly prognostikai jel.Majd a klinikai rész végén a glaucoma és az érrendszer ,illetve vérnyomás közötti összefaggésrol a glaucoma öröklődéséről olvasunk. A második rész a glaucomas csarnokzug histologiás vizsgálatával foglalkozik. A Schlemm-féle csatorna anatómiai szerkezetét részletesen ismerteti összehasonlitó alapon és a régebbi irodalmi adatokra os vázlatosan kiterjesz^ kedik.A csarnokzug anatómiája különcségeket mutat a szem fénytörése szerint. Üzen általános bevezetés után a szerző részletesen foglalkozik a csarnokzug elzáródásával,ennek mechanizmusával emmetrop,hypermetrop,és myop szemeken. Majd az iris és a corpus ciliare szövettani elváltozásait ismerjük glaucomas szemeken.Héhuny ritkább glaucoma alakot is tárgyal a munka : hydroohthalmus; neuro-fibromatosis,neavus flammeus és glaucoma érdekes problémáival. Végül a teljesség kedvéért a szerző a secundaer glaucoma összes alakjati ismerteti.Néhány jól sikerült mikrophotogramm fejezi oe az értékes munkát.A világosán megirt,ügyesen rendszerbe foglalt munka nagy szorgalomról és a themaba való intensiv elmélyedésről tesz tanúságot.-A kitűzött pályadijat megérdemli.$1 i Tekintetes Tanártestület !
