Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1935.03.12., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IV. 65. Jármay Károly egyet.magántanárnak az egyetemi rk tanári címmel való kitüntetése

-31-sze,rvtu.berculosis/ ismerteti az egyes háziállatoknál. A felosztás a kórbonctani leletek alapján csak a szarvasmarhanál lehetséges , mert juhoknák, lónál és sertésnél a primaer complexam kifejlődését csakhamar a generalisatio követi.- 5./ Neuere beitrage zur Keiatais der übertragbaren fíühnerleukose-.Archiv.für wiss.u.prakt.Tierheilkunde ,

1932,3d.65.

Kiterjedt és széles alapon fekvő vizsgá- latok ismertetése ,amelyek szerint a tyuk-leukaemiát filtrálható, de fehérjéhez kötött, -nem öröklődő , nem fertőző virus okozza, amely a csontvelőn támad és hozza létre az- emberi leukaemiával össze nem függő és a szerző szerint- systemás megbetegedésnek, és pedig átoltható ’’folyékony’’ állati daganatnak tartott elváltozást.* 6./ Myocarditis multiplex tömeges előfordulása bárányoknál.

állatorvosi Lapok, 1932.4.sz.

Fenti kórkép általában szarvasmarháknál ismeretes és -sokáig a száj-és körömfájásra tartották jellegzetesnek. Disseminált elfajulásos gócok jelentkeznek a szivizmon, amelyekhez csakhamar gyul. ladásos jelenségek társulnák, sőt gyógyult esetekben kötőszövet szaporodással járó chronicus myocardialis hegek is létrejönnek.Csakhamar kiderült, hogy másféle fertőző agens, pl.bipolaris bacillusok más állatoknál, pl. sertéseknél is létrehozhatnak hasonló elváltozást.Szerző járványosán fellépő eseteket bárányoknál észlelt, amelyek macro-nicroscopos leirását részletesen ismerteti. Ezen esetékáéi a száj-és körömfájást biztosan sikerült kizárni, a fertőzés oka azonban nem volt kiderithető. -