Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése

V

9

hívtak ^el először a figyelmet a kuaeralis ideghatasokra. A dolgozat

azt _a,'kérdőt dönti el, .hogy van-e a chorda tympaninak autacoid Tünetien a. Keresztezett cirkulációval sikerült bizonyítani, hogy amidőn a chorda tympanit ingereljük, akkor a gl„ submaxillaris vénás vérében egy parasympatikomimias anyag szaporodik fel. Túlélő békasziven is sikerült a parasympatikominiás anyag jelenlétét bizonyítani. Az anyag minden valószínűség szerint acetylcholin.

22. / Die autacoide Aktivität trichloressigsäurer Extrakte von ruhenden und sencernierenden Submaxillardüsen. Arb.d.II.Abt.d.Ohg.

Bial.Forsch.Inst.Bd.V.1932. Ugyanaz magyarul kéziratban.

Folytatvarazon kísérleteket, amelyeket a chorda tympani autacoid aktivitásának felderítésére végzett a szerző, azt a mechanizmust igyekszik kideríteni, amely szerint a parasympathikomimás anyag chorda ingerlésekor megjelenik. Az első kérdés volt mindehekelottaz, hogy,vajjón a chorda anyag nyugvó mirigyben is valamilyen inaktiv formájában jelen van-e, vagy pedig chorda ingerlés folyamán uirakepzádes révén szaporodik fel. A kisérletkből kitűnik az, hogy chorda ingerlésekor a chorda anyag ujképződés réfeén valóban felszaporodik. A chorda ingerlés mechanizmusa tehát hasonló ahhoz, amelyet witanowszki, Plattner a békaszivnél. Engelhart pedig a corpus ciliarenál észlelt. Azokat a vizsgálatokat, amelyek a chorda autacoid aktivitására vonatkoznak Prof. 0. S. G-ibbs és J.Szelőczey Béissben Pick ' intézetében a szerzőtől teljesen függetlenül dolgozva megerősítettek. Gibbs es Szelőczey: Arch.Exp.Path.Pharm.168.64.1932.

23. / Über die autakoide Aktivität der Chorda tympani. II.Pflüg. Arch.231.400.

További vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes esetekben a chorda ingerlés folyamán a nyálmirigy' trichlor-ecet.savas kivonatainak vagomimiás^aktivitása nemcsak bekaszivvel, hanem nyulbéllel ésr macska vérnyomással mérve is nő. Az is kitűnt, hogy chorda átvágására bekövetkező mirigy-degeneratió folyamán mirigyben nem csökken a parasympathikomimiás anyag, tartalom, ami jól összeegyeztethető a paralvticus elválasztás jelenségével. Mivel sympathicus ingerlés folyamán - jólehet a mirigy választ el nyálat - nincs acetylcholin növekedés a mirigy extraktusában, ez bizonyítja,,hogy a chorda ingerlés folyamán észlelt változás nem a mirigy elválasztó munkája folyamán beálló anyagcsere változásoknak a következtében áll be, hanem a chorda ingerlés primer következménye.

24./ Zur Frage der Existenz gesonderter sekretorischer und vadilatatorischer Fasern auf Grund der autakoiden Tätigkeit der Chorda tympani. Pflügers.Arch.235.155.1933.

A fiziológiának az a régi kérdése, hogy a chorda tympani külön ad rostokat a nyál mirigy sejtjeihez az elválasztásra es külön a vérerekhez az értágitásra elintézettnek látszott./Azónban ujabb kísérleti'eredmények ennek a kérdésnek a vizsgálatát ismét szükségessé tették. Dale és Gaddum, Beznák, Gibbs és Szelőczey ugyanis chorda ingerlés alatt a chorda-által ellátott érterület vénáiban acetylcholint tudtak kimutatni, Ha^tehát a chorda csak az ereket látná el, akkor is megindulhatna a nyálelválasztás, mert azt az acetylcholin a sejtekhez diffundálva megindíthatja. Hogy valóban^ez_a^helyzet- annak a kérdésnek az eldöntésere szolgainak a következő kiserietek. Nyál elválasztás’és értágulás egymástól függetlenül,is előidezhetők. Közenes gyakoriságú /80/indukalt áramiökesek eseteben előbb