Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése

3

lagosságát a gümőkór szempontjából azzal igyekszik fokozni, hogy két másik kísérleti csoportot gümó'kórosak savójával olt, közülük az egyik *soportot gümőbacillussal történt fertőzést követőleg. Megállapítja, hogy a gümőkórosak savójával egészséges és előzetesen gümőbacillussal fertőzött nyulakban előidézett praecipitáló ellenanyagok titere erősen megcsökken, az ezerszeres higitás alatt marad. Ezzel szemben az egészséges emberi savóval nyert praecipitinek titere a labilis colloiditásu savóknak az átlagosnál magasabb, a güraőkóros savónak megkülönböztetően legmagasabb hígításában jut kifejezésre.

A M.O.TjE. XIV. nagygyűlésén tartott előadás.

6./ Hirschsprung betegség operált esete. Orvosi Hetilap,1933^ápr.8.

14.szám.

Szerző a beteg kórelőzményéből, panaszaiból és a klinikai vizsgálat adataiból megszerkeszti a veleszületett vastagbéltágulAs ritka diagnosisát. Ismerteti általában a betegség történetét, az elsődleges és másodlagos Hirschsprung tünetcsoport kórszármazását, nevezetesen a helyi óriásnövést, a " retrograd dyskinesist ”, a fejlődési rendellenességeket^ illetőleg a ventiles passage—zavar különböző fajtáit. Szól a tünetcsoport klinikai összetevőiről, kórbonctaniról, kór jóslatáról, belgyógyász*, és se* bészi gyógykezeléséről. A műtéti, a kórbonctani leletből és az egyéb vizsgálati adatokból visszamenőleg megszerkeszti az ismertetett eset kelej m kezését.

A kir.m.Orvosegyesületben tartott bemutatás. 1932. nov*

11-én.

7.a,/ Lipolysis és tuberculosis. Orvosi Hetilap, 1933. május 20#

20.szám. Habilitatiós dolgozat.

Szerző szerint a szervezet különleges védőberendezéssel küzd a zsírral és lipoidokkal megitatott és ezáltal nagymértékben ellen-» álló gümőbacillusok ellen. Ennek a védőberendezésnek megnyilvánulását vizsgálatai a következőkben állapítják meg: Az egészséges tüdő a rajta keresztüláramló vérzsir 30 mg '-át elbontja. A gümo's tüdő zsirbontása megcsökken vagy elvész. Az egészséges tüdőből kivont lipase a pálcikák zsirját is elbontja, azokat szemcsékké változtatja, tenyészetük növekedését meggátolja.

A zsírtalanított és szemcsékké alakult kórokozókkal oltott tengerimalacok tömeges fertőzéssel szemben védetteknek bizonyulnak.

Továbbiakban a zsirbontas és a gümőkór vonatkozásait szélesebb alapon tarva fel, az egész szervezetet mint zsírbontó mechanismust helyezi kísérletei középpontjába. A szervezet zsirbontása mértékéül a vérzsirtükröt választja és ennek szempontjából vizsgálatai tárgyává teszi az olyan alkati jelleget, élettani állapotokat és betegségeket, melyeket a klinikai megfigyelés a gümőkórral közeli vonatkozásban jelöl meg, az olyan kórformákat, amelyek gümőkórral nem, vagy annak csupán jóindulatú alakjaival társulnak, végül pedig a gümőkór legkülönbözőbb megnyilatkozásait, A vizsgálatokból következik, hogy a vér zsirtartalma és a gümőkóros hajlam illetőleg a gümőkór egymással párhuzamos, a szervezed zsirbontása és a gümőkóros hajlam, illetőleg a gümőkór egymással forditva arányos megnyilvánulások.

Abból a feltevésből kiindulva, hogy a szervezet különleges rendeltetésű, fajlagos fermentummal bontja le a kórokozót, összehasonlit-élag kiséri figyelemmel a hasnyálmirigy, máj, gyomor, bél, vér és tüdőlipase a gümőbacillusra gyakorolt hatását. Az összehasonlitó kutatásokból kiderül, hogy tüdőlipase és csekélyebb mértékben a vérlipase a kórokozó zsirjénak viszonylagosan fajlagos fermentuma, melyeknek hatására a zsiralkatrészek elbontatván, a virulentia lényegesen csökken.

Ezek után. szerző vizsgálja a különböző titerrel zsírbontó szervezetek tüdőlipasejának a Koch pálcikák zsírjára kifejtett hatásfokát