Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése
- 3 kettő fellépése szoros összefüggésben van a halál után megfigyelt fehérje szaporulatával. Ezekkel a munkákkal kapcsolatban bizonyos fontossággal bírna annak a megállapítása, hogy az észlelt változások mennyiben autolysises eredtüek, mint azt a szerző állítja és mennyiben Írhatók postmortalis baktérium hatás terhére. Különösen érdekesek a folyamodónak a rézanyagcserével foglalkozó munkái. Ilyenek a 42. 43. sz. dolgozata és az ezen alapuló 44. sz. előadása, amelyet a Magyar Pathologusok Társaságában tartott. Első munkájában a réz vándorlását követi a tyukembrió fejlődése folyamán és megállapítja, hogy az embryo réztartalmának a szaporodása a vörösvérsejtek számának és a haemoglobin tartalom növekedésével párhuzamosan halad. Második dolgozatában a cirrhozisos máj réztartalmával foglalkozik és experimentálisán bizonyltja, hogy a cirrhozisos májban fellépő fakultativ rézszaporulat a gyakran észlelhető akut rosszabbodás következménye. Egy dolgozata ^s azon alapuló előadása az átoltható patkányrák anaemizáló hatásának mechanizmusával foglalkozik, megállapítva, hogy az Ehrlich-Putnoky—féle átolt— ható patkányrókbó1 készült zsirkivonat egészséges állatnak- subkután adva súlyos anaemiát okoz, amely azonban múló természetű. A fehérje és szén - hydrát frakciók hatástalannak bizonyultak. Utolsó dolgozatában folyamodó a máj rácarost- szerkezete regenerációjával foglalkozik, megállapítva, hogy a chloroform mérgezés után midőn a májsejt regenerálódik, regenerálódik a rácsrost is. Az ily regenerált sejtek resistenciája a méreggel szemben nagyobb. A szerző dolgozatában kiemeli, hogy a rácsrostchk az eddig neki tulajdonított mechanikai szerep mellett valószínűen biochemiai funcci<&ja is van,- •- Dr. Sümegi István tudományos egyénisége munkássága tükrében a magántanári képesítés látószögéből nézve a következő vonásokat mutatja: Mindenekelőtt két igen markáns vonal emelkedik ki: az egyik a szorgalma, a másik sokoldalúsága. Szorgalma nemcsak abban mutatkozik, hogy aránylag sokat dolgozott, hanem minden egyes dolgozatában külön is. Mert mindegyikben megvan az a tulajdonság, hogy a probléma megoldásához fáradhatatlanul munkálja össze a methodikát és a szükséges adatok nagy számát. Azonban ha ezeket az eredményeket látja az ember egy munkásságban, akkor magának ennek a szorgalomnak más motívumai is vahnak. Ez a két motívum a fejlett kritikai érzék és magának a munkának szerke - zete. Dr. Sümegi munkássága feljogosít arra, hogy abból ezt a két dedukciót levonhassuk. Ha pedig valakiben ezek a jellembeli tulajdonságok megvannak, akkor ezek biztosítékul szolgálnak arra, hogy ezek birtokosa mindig a tudomány munkás művelője marad. Sokoldalúsága az általában tapasztalt nagyságrendén azért esik felül, mert az nemcsak valamelyik szükebb terrénumon belül érvényes. Munkássága mint kísérleti klinikusé ép oly kifogástalan és hasznos,mint »experimentális pathologusé. így csak rajta múlik, hogy azt a különös szerencsét, hogy hosszú klinikai tapasztalat és tudományos munka után kerül vir sza experimentális teoretikus intézetbe, különösen értékes eredmények kihozására, gyümölcsöztesse. Ez a sorrend, ami egyébként az általában meg - szokottnak fordítottja a tudományos kutatómunka gyakorlati eredményessége szempontjából különösen kívánatos. Sokoldalúsága nem szorítkozik arra,hogy mind a két nagy orvosi kutató irány gondolkodás módjában otthonos hanem annak sok methodikai és irodalmi szétágazásának igen alapos ismeretére is kiterjed, Ezek a tulajdonságai arra bátorítanak fel, hogy a tekintetes Tanártestületnek ajánljam, hogy őt a magántanári képesítés további fokozataira bocsássa. Budapest, 1934. november 12. Dr. Bélák Sándor s.k. egyetemi ny.r,.tanár, biráló ÍIOS
