Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése

8

káliumcyanid hig oldata nemigen befolyásolja. Tengerimalac léptenyészeteiben hämatoidinjegecek mutathatók ki, ami megerősíti Rich felfogását.

K./24. A rákos vérszegénységre vonatkozó további vizsgálatok, /dr.

Putnokyval együtt tartott előadás./ / A Magyar Path. Társaság 1934. évi III, Nagygyűlése.,/

Rákdaganatos patkányokban a vér bilirubintartalmának emelkedése, a positiv direkt diazo—reactio, a vizelet urobilin tartalma, továbbá a normalamboceptor megszaporodása a máj károsodására utalnak. Ez a galaktőse—tolerantia csői enésevel és a súlyos vizanyagforgalmi zavarral is valószinüsithető, A daganat növekedésének fokozódásával nephrosisra utaló észleleteket tettek. Ezen elváltozásoknak a vérszegénység lét rejottében szerepet gondolnak tulajdonítani.

•Ugyanez német nyelven / Über den Zusammenhang der Anämie mit def Leber— und Nierenfunktion bei dem experimentellen Rattenkrebs,- sajtó alatt./

K./25. Weitere Untersuchungen über Gallenfarbsoffbildung in Milz—

gewebskulturen / Prof. E.v.Balogh, M.Csaba/ / Virchow,s Archiv, 1934./- Az epefestékképződésnél fermentumok nem szerepelnek. Cyan az

epefestéktermelést csak akkor befolyásolja, ha a kultúrák növekedését is megakadályozza. Ugyanilyen szerepe van a H.ionoknak, a typhustoxinnak, azoi kivül a lép előreelvógzett tussal való blokkirázásának is. Azon tenyészete ben, melyekhez hamoglobint nem adtak, positiv dia^o—reactio sohasem mutatható ki. Az epefestéktermelés csak 18 napos tyukembryo léptenyészeteiben észlelhető. Néhány szinreac . ót ismertetnek még, amelyeket valószinüleg a vérfesték lebontásénak melléktermékei hoznak létre. A vizsgálatok alapján az epefesték képződése a reticuloendothelialis sejtek kifogástalan életképességéhez van kötve és igy Doljanskynak ellenvetései eloszlathatok.

Tekintetes Tanártestület ! Dr. Sümegi István tanársegéd tudományos dolgozatainak fenti ismertetése után mindenekelőtt azok gazdagségár bátorkodom a figyelmet felhivni. Ez a gazdagság vonatkozik a számszerüségre, hiszen a legszigorúbb beosztás mellett is 15 teljesen önálló és 25 társszerzői minőségben készült munkát nyújtott be folyamodásához. Utóbbiak nak jó részében saját maga javarészében nemcsak a kivitelező, hanem az értelmi szernő is.- Vonatkoztathatom a gazdagságot közleményeinek eszmei ,tar talmára is. Különösen szerencsésnek mondhatom a klinikai és laboratóriumi vonatkozások gondos, kölcsönös ápolását, amelyhez közel 10 éves egyetemi belklinikái múltja néhai Bálint Rezső tanár oldalán még klinikai vonatkozásban is elismerésre méltó alapot nyújtott. Kétségtelen, hogy közlései mintegy 15 évre nyúlnak vissza. Ezek azonban teljes rendszerességgel akkoi indulnak meg, amidőn Buday tanár vezetése alatt álló I.sz. Kórbonctani Intézet kötelékébe lépett. Erre következőleg számos érdekes functionalis, chemiai, majd experimentális pathologiai irányú tudományos vizsgálódásokat folytat, de már a belklinikán is állandóan végzi a kórszövettani vizsgálaa methodikát állatkisérleti kutatásaiba is szerencsésen beleli, sz. Kórbonctani Intézet kötelékén belül 1929. óta kimondoi

tokát és ezt kapcsolja. A