Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.06.18., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - A törvényszéki tanszék betöltése.
13 debreceni egyetem volt rectora és jelenleg is dékánja. Beszél németül, oroszul,franciául,angolul. Közel 40 év éta a külföldi országokat igen sokszor meglátogatta és az egész müveit Európa tudományos gócpontjainak alapos ismerője. Dr. Orsós Ferenc tanárnak 1906.-ban indult meg tudományos irodalmi munkássága. Ez a mai napig közel 3 évtizedes periodus minden elfogultság nélkül megállapithatóan kimagaslóan termékeny volt. Orsós tanárnak eddigelé 136 tudományos közlését ismerjük. A tisztán avagy főképen kórbonctani vonatkozású tudományos dolgozatait múlt tanévi birálatomban magam is részletesen ismertettem a tekintetes Kar előtt. Az összes dolgozatait úgy a bizottság mint a tekintetes Tanártestület számára ide mellékelve most csupán a kimondottan törvényszéki orvostani tárgyú tudományos munkáit kivánom ismertetni: 1/ Die Prädilektionsstellen der indirekten Verletzungen und der chronischen traumatischen Erkrankungen der Halswirbelsäule. /Arch.f.klin.Chirugie,97.köt.l911./ 2/ 3/ Az I.nemzetközi pathologiai^congressuson Torinoban tartótelőadás. A nyaki gerincoszloptörések praedáffectiós^elveinek me, állapítása és kiserleti magyarázata 400 hullakisérlet alapján A gerincoszlop mechanikailag leginkább igénybevett helyein gya ran jelentkező idült elváltozások ismertetése. Eredeti modelt szerkesztett,melyen az anatómiai viszonyokat hűen visszaadva, bebizonyítja a gyakorlati törvényszerűségét annak_, ^miszerint a vatatlan kezek áltál végzett medéncevégi^fekvésekoőlrfolyó extractiók alkalmával miért következik be éppen a VI. és Vll.nya csigolya között a magzat gerincoszlopának szakadása. Die Erkennung von Eisenspuren an Knochenverletzungen. /Ugyanez magyar nyelven is./ /A Tisza I.Tud.Társ.II.oszt.Munk.II.köt.2.fűz./ A használt eszköz nyomainak vegyi kimutatása végett csont sérüléseken. , Megállapította többi között, hogy az egyébként lathatatla vasnyomok maceratio után beálló Rozsdás elszíneződésükkel elár ják magukat. Az igy láthatóvá váló vasnyomoknak megfelelően el végzendő ferrocyankali-reactio szolgáltát további bizonyitekot Kísérleteket végzett rezet.olmot^és cinket tartalmazó eszközök kel az általuk ejtett csontsérülések identificálására nézve. Charakteristische Hautférietzung verursacht von einer Dampf - kesselexplosion. /Ugyanez magyarul/ /A Tisza I.Tud.Társ.II.oszt.Munk.II.köt.2.fűz./ Egy gőzkazánrobbanás alkalmával 20-an megsebesültek és eg 38 éves munkás meghalt. Különösen azt a kérdést elemezi, hogy holttesten beállott epidermisleválások egyszerű mechnaikai.ava pedig activ vitalis folyamatként jöttek-e létre. Megállapítja, hogy a physikalis életnek két szakaszában, az egyik a supravitalis functiós fasis s a másik a látás supravitalis szakasz. Valószínűnek tartja, hogy adott esetben a gőznek és a viznek hőfoka játszott közbe abban, hogy a vitalis epidermisleválás bekövetkezzék. 42 ff
