Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.06.18., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Schnek Márton fegyelmi ügye.
6 VI. A zsirembolia kimutatásának felhasználása a törvényszéki orvos tanban. /Orvosképzés, 1924. 3-4.sz./ ,A budapesti Törvényszéki Orvostani Intézetben válogatott és kétségtelenül igazolt esetekben, amikor a halál a sérülés következtében tényleg úgyszólván nyomban beállott, 8 eset közi hétnél tudott zsiremboliát kimutatni a tüdőkben. Vl/a Fettembolie d.Lunsen als- Zeichen d.intravitalen Verletzunsen. 7ÖTCT. gee. ked. life. M75nT677 Ugyanaz németül. VII Die Gasbilduns im Leichenherzen. 7niT.T. gbiqprn^7ife5; MTvnfo. / A budapestirTörvényszéki Orvostani Intézetben 110 esetet vizsgált meg, eljárásával s arra az eredményre jutott, hogy kénappal a halál után már az esetek 20 %-ában lehet a szivben g; zokat találni, amikor szó sem volt légemből iáról. Ez a százai* a következő napokban még nő,,ugy hogy kb. a 10-ik nap táján, ugylátszik az esetek többségében már nagyobbfoku rothadás mia majdnem a 100 fo-ot éri el.- Érdekes, hogy szerző olyankor is4 tudott gázképződést kimutatni, amikor a rothadásnak még semmi' féle szabad szemmel látható jele nem mutatkozott.- Végkövetke tetése az, hogy a hazai klimatikus viszonyok mellett csak az első két napon’ végzett boncolásnál lehet nyugodtan a rothadás gázképződést kizárni. VIII Érdekes lugmérgezések. /Therapia, 1925.2.sz./ 4 érdekes esetet közöl épp arra való tekintettel, hogy az országosan elterjedt lugmérgezések közvetlen bonctani képe és heges végső szaka jól ismert, ellenben a^közbeeső gyógyulás é szondázás szempontjából fontos szaka kevésbbé van földolgozva 1. Ha a lúg egyáltalán bejutott a nyelőcsőbe, akkor az e ső hónapon belül létrejövő szűkületek inkább csak lobosak vág spasticusak. 2. Szondázásnál még egy hónap elmúltával is számíthatunk fennálló fekélyekre. 3. Elvetendő a mindennapi szondázás. 4. Gyermekeknél a méreg akárhányszor csak a száj és gare üregben okoz elváltozásokat, mert a nyelőcsőbe esetleg le sen kerül. IX. Az aspirinmérgezésről. /Rigler emlékkönyv,1926./ Az aspirinmérgezésnek nincs jellegzetes boncolási képe, legfeljebb a gyomor-nyálkahártyán és szivburkon^mutatkozó ap] vérzéses pettyek mutatkoznak úgy látszik állandóan. Ajánlja <* zonban eleggé" friss esetekben való boncolásnál a savi vegyhatás megvizsgálását a hulla különböző folyadékaiban. IX/a Les empoissonnements morbides par l’aspirine. /Annales de Líédecine légale, 1926.l.sz./ Ugyanaz franciául. X. A vércsoportok jelentősége a törvényszéki orvostanban. /Orvosképzés, 1929.1-2.fűz./ Kiindulva a vércsoportok törvényszéki orvostani jelentő ségéből és abból, hogy Németország több államában már*rendel szabályozza, hogy a bíróságok milyen esetekben vehetik igény a vércsoportok meghatározását, szükségesnek találta ennek ös széfoglalását.-
