Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1935.05.14., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. A tanártestületi könyvtárral kapcsolatos kari múzeum működésének intézményes szabályozása. - IV. 28. Az elmekórtani tanszék betöltése.

-51-'"751 Az igen tisztelt bizottsági előadd ur referátuma azért volt oly nagy hatással reám,mert figyelme a leg­nagyobb alapossággal a szóban forgó ügy minden részle­tére kiterjedt;eleve is megjegyzem,hogy következtetései­vel teljesen egyetértek.Hogyha ennek dacára az elme-ideg­. kórtani tanszék betöltésének kérdéséhez mint szaktanár szót kérek, úgy ennek oka abban rejlik,mert nézetem sze­rint a helyzetnek helyes megítéléséhez tartozik,hogy a tanszék kialakulásához történetére futó pillantást ves­sünk. -1882-ben nevezték ki Laufenauer Károlyt, a lipót— ■ i ' ' ' i i . : ( 1 1 mezei tébolyda alorvosát, és az elmekórtan egyetemi ma­•: i»» i A gántanárát e tárgynak ny.rendkívüli tanárává,aki ebben a minőségben a Rókuskórház megfigyelő osztályának anyagát használta fel tanitási célokra,ugyanitt volt egy kis szo­bája szövettani munkálatok számára.Midőn 1889-hen a meg­figyelő osztályt Budára helyezték a régi Szt.János -köz­kórház függelékeként, nagy szerencse volt,hogy Laufenauer . . ,,J .. 1 ' i - ■ ■ • kapott a mai dekanatusi épületben egy földszintiutcai kis szobát sötét előszóbávaljhol délelőtt ambulancia volt ke­dély és idegbetegek részére,'délután pedig itt szövettani munkálatok folytak.Ehhez hozzátartozott még néhai Korányi Frigyes professor jóvoltából klinikájának második emele­­tén egy kis 6 ágyas női kórterem mint idegosztály és midőn Laufenauert 1892-oen ny.r.tanárrá nevezték ki az idegkór­­tani előadások jogosultságával ,ebben a rendelő helyiség­­ben tartotta idegkórtani előadásait részoen amoulans anya gon,részüen a női kórterem beteganyagán.-1902-ben Morav-I i. esik Ernő Emil neveztetett ki tanszéki utódnak,aki a budai tarthatatlan helyzetnek azzal vetett véget, hogy Tóth La­jos államtitkár hathatós segits<géérel a mai 3alassa-utcai klinikát felépitette,mely homlokán az elme-és idegkórta­ni klinika nevét viseli.E cimnek ugyan nem felelt meg égé szén.mert beteganyagánál fogva kizárólag elmekórtani klinika volt; szövettani dolgozójában sem folyt rendszeres munka.-Ezen kitünően felszerelt elmekórtani klinikát éa //#

Next

/
Thumbnails
Contents