Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.05.14., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. A tanártestületi könyvtárral kapcsolatos kari múzeum működésének intézményes szabályozása. - IV. 28. Az elmekórtani tanszék betöltése.
rendszerek sértése szükséges.- schizopreniával együtt észlelt^ egyfelől öröklött kézközépcsont rövidülést, máé cs Iádban Dupuytren kontrakturá^ is, mindkettő dominánsan öröklődött, de kapcsolat a schizphrenia öröklésével nem volt kimutatható^Schultz Gézával végzett nagyon részletes vizsgálatokat az eidetikának a schizophrenmához és a hallucinációkhoz való vonatkozásairól, abb01^ídúlt ki, hogy a schizophreniásokon számos olyan sajátság fordul elő,mely érintkezési pontnak tekinthető az eidetika pysiologiás eseteivel, ;50 schizophreniás betegen végzett kisérletei szerint, ezen betegek felében talált eidetikus készséget és számqjhallucinációnál sikerült kimutatni azoknak eidetikusalapját, valószínűnek tartja,hogy ez eidetikus készség a meglévő hallucináló képességet fokozza vagy pedig a latens hallucináló képességet kifejleszti, és egyúttal a hallucinálás tartalmát is befolyásolja.utolsónak említjük az idegrendszer öregkori betegségeivel foglalkozó munkáit.- ezeknek egyikéoen ezen bajoknak felosztását adja pathogenesisük alapján és a oelsőelválasztás, az érrendszer,illetőleg az idegrenuszer elsődleges megbetegedésén alapuló három csoportot különböztet meg, amelyek közül, az első csoportot a belső, a másodikat a középső, a harmadikat pedig a külső csiralemezrendszer betegségének tekinti; a másik dolgozatban Esi Pick-féle betegségnek enkephalographiával felismert esetét* közli; a harmadik munka a haladottabb kor Öröklődő elmebetegségeinek könyvalakban megjelent monographiája, amelyben a senilis és az Alzheimer-féle eloutulások, valamint a Pickféle betegségeknek, ezen ektodermogen bajoknak anatómiáját és klinikáját részletesen is kimerítően tárgyalja nagyrészt saját klinikai megfigyelései és histologiai vizsgálatai alapján.Mmnkásságuk ismertetése után a következőkben jelle. mezzük - Benedek László és Miskolczv Dezső tudományos egyé. niségét. Benedek László munkáiból kitűnik, hogy nagyon sokirá-
