Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.05.14., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. A tanártestületi könyvtárral kapcsolatos kari múzeum működésének intézményes szabályozása. - IV. 28. Az elmekórtani tanszék betöltése.
-36-és általános szempontokkal tette kiválóan eredményessé Miskolczv ezen kutatásait. Megemlitjük e munkái közül azokat, amelyekben a környéki idegrostok degeneratióját tanulmányozta, nagy sérüléses anyagon, daganatok által sérült idegrostokon és a Recklinghausen-féle betegsége ben. Vizsgálatai szerint regeneratio akkor jön létre, , ba az ujdonképzett rostok a Büngner-féle sejtrostokat elérik, viszont a Schwann-féle sejtek burjánzása a tengeyl fonal reaktiv elváltozásait okozhatja, anélkül, hogy ez regeneratiót jelentene, és végül az ujdonképzett rostoknak myeloplasticus működésűk is lehet,velős hüvelyt is fejleszthetnek. Caial-nak buzdítására foglalkozott az agykéreg experimentális ssértésének következményeivel a pyramissejtekre ,azt találta,hogy már két órával a kéreg alámetszése után ezeken a sejteken nagyon különféle elváltozások támadnak.és ezen leleteit éppen úgy, mint az idegrostregeneratióra vonatkozó előbb emlitett megfigyeléseit Cajal egyik könyvében " Regeneration and degeneration of the nervens system ” -ben részletesen ismrteti. A negyedik neuronkapcsolatig követhető transneuralis atrophiának következményeképen létesült keresztezett nagyagy-kisagyi atrophia-esetnek ueható vizsgálatával értH- kées adatokat nyert a topographiai és rostozattani viszonyokról.- A rhombenkephalon velőfejlődéséenk tanulmányozásával pedig ezen az alapon sikerült igazolnia a Schaf- Í££ -féle ponterpalaecorebeliaris és a fastigiobuloarispálya létezését, másfelől pedig ezen fejlődéstani megfigyelései összhangban vannak azzal a képpel,mely a heredodegeneratios idegbajoknak velőmegbetegeáésekor fordul elő, e fejlődéstani megfigyelések tehát érthetővé teszik a pathologiai észleleteket.- Két munkája a kisagyvelő kérgének histologiájával és fejlődésével foglalkozik; e szerint a nyúl kisagykérgének molekuláris rétegében előforduló nagyobb sejtek a Porkinje-sejtekkel analógok, tengelyfonaluk a mélyebb rétegekbe húzódik, úgy ,mint a Purkinje sejteké, tehát ezek a sejtek vándorlásul^folyamán rekedtek meg a
