Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 45. V. Az állásnélküli okleveles ifjuság elhelyezésére vonatkozó kari felterjesztés

'■' l-‘ £•

80?»

nény liánya miatt számos betegséget nem ismernek fe"‘. vaSy csak akkor ismernek f^l, amikor már a gyógyítás a baj elhaladása miatt sokalta nehezebb, vagy nem is lehetséges. Ép oly fontos tehát, mint a Neuber-féle egészségügyi sorozás a gyermekek egészségéra való állandó felügyelet. E mellett az

egészségügyi propoganda az iskblai egészségi ne<

velés az iskolaorvos közreműködésével, mert a gyermekek ily ismeretek befogadására' sokkal fofogékonyabbak, mint a felnőttek.

Az iskolaorvosi intézmény megszervezése országosan nem is jelentene elviselhetetlen kiadásokat. Az intézmény kezdetben u£;y volna megvalósítható, hqgy kb. 30.000 lakosra a járás nagysága szerint 1-2 vagy több körzeti iskolaorvos esnék. Az iskolás korban / 6-11 év / levők száma körülbelül 15 %a az ossz lakosságnak egy orvosra igy 4000-4500 iskolásgyermek esnék. Ez egy kissé nagy szám, de vannak országok, ahol még nagyobb,/pl. Olaszország,Norvégia sth./ Ezé esetbén 30.000 lakosú körzetekkel Budapest leszámításával, amelynek amúgy is fejlett iskolaorvosi intézménye van 7.500.000 lakost számitva 250 iskolaorvos elegendő volna. Ha minden tanuló után az illető vagy vagyontalanság esetén a község csak 20 fillért fizetne ez már 900 Pengőt jelentene egy évre az iskola orvosnak, de azonkívül a/ középiskolákban,mely ily 30.000 lakosú körzetben rendszerint van, 1-2 Pengő is a tandíjjal együtt erre a célta és az egészségtan. rendszeres tanítása miatt szedhető,volna. Ily módon az iskolaorvos és az egészségtan tanai, ha nem is nagyf de a mai viszonyoknak megfelelő díjazást munkájáért megkapna, ami nem volna kisebb általában, mint az O.T.I. által fizetett összegek. Kermészetesn ked-