Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 43. III. Az 1934. évi febr.13-án tartott tanulmányi értekezletről szóló véleményes jelentés

-31-- 4?tj ^

v is iot a kórházák f el j ogositása tekintetében. * J/i

A szigorló négy Vét alatt a klinikákon többet tanul, mint 8 közkórVázakban, mert a klinikákon

a tanulásra több alkalma és lebetősége van. Grósz tanárnak azt a felfogását, Vogv egy Vónap töltessék a klinikán és két Vónap a közkórVázakban nem tartja helyesnek, mert a klinikán nagyobb a kényszer a tanulásra, mint a közkórVázakban, mert ott p kórházigazgató kényszert nem is gyakorolhat. Véleménye szerint az alapképzést kell megjavítani. . .

Ne vegyenek fel az orvosi pályára olyat, aki nem oda veié és ne engedjenek tovább tanulni olyat, aki az első szigorlaton beigazolja, hogy nem a pályára való.

Elnöklő Dékán Korányi tanár észrevételeit 5 évi fertőző kórházi boncnok főorvosi tapasztalatai birtokában helyesli, a fertőző osztályon töltendő gyakorlati idő kiterjesztését maga. is kívánatosnak tartja, de nem a belgyógyászati gyakorlati idő rovására.

Felveti a kérdést nem-e lehetne a szemészet két hónapjából - amit vidéki kórházi jelentések is megvalósíthatónak tartanának, esetleg 1 hónapot vagy két hetet a fertőző betegségek javára igénybe

ír p j\ n 1 .

a 12 hónapos keretet a legszorgalmasabb szigorló is technikai okokból feltétlenül túllépi. Nem kellene megijednünk tehát 1-2 hónapos meghosszabbítástól, mikor a szigorlók zöme a valóságban igy is közel 1 1/2 év alatt fejezi be a gyakorlati évét.

Teljesen osztja Frigyesi és Vámo^y tanárok felfogását a szigorlatok összesítésére vonatkozólag.

a kórházi gyakorlati év eredményessége szempontjából nem szabadna teljesen figyelmen kivül hagynunk a közkórházak szabad megnyilatkozásait sem. ürülne, ha a közkórházak és a Tanártestület közötti kap*