Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 43. III. Az 1934. évi febr.13-án tartott tanulmányi értekezletről szóló véleményes jelentés

I it

LLt/'-YaF: ÜRíjZÁG kór1'á zaiVn ápolt b< tegek ól i

napjainak száma 11.000.000. He esek a közkórMze.kat r-‘. nyilvános jellegű kórházakét vf-jse.zük figyelembe

6.000.000. Ezen négy számhoz arányitva nehány ezer élelmezési nap nem játszi, nagy szerepet. E kis áldozat f^jéb^n az állástalan diplomás ideiglenes elhelyezésit, jobb kiképzést, a kórházak munkaerőt nyernének*

Terraészetesn az orvosok eredményes gyakorlati képzésének előfeltétele az alapképzés javítása. A jobb selectio és a jobb beosztás a tanulmányi idő meghosszabbítása azok az eszközök, melyek az orvosképzést megjavítják. A kötelező gyakorlati év reforrnia már a tanfolyamot ez év iuniusában végzők számára is megvalósíthatók, mig az alapképzés reformja csak fokozatosan valósítható meg.

az orvosok továbbképzéséről, a szakorvosi * képzés szigorításáról sem szabad megfeledkeznünk.

A gyakorlati év reformja csak egy része' az egész

#

kérdés megoldásának.

Korányi Sándor ny.r.tanár maga is el ismeri < és hangoztatja a fertőző kórházi osztályon kitöltendő gyakorlat' fontosságát s maga is kívánatosnak tartaná, ha az -ddi i két heti fakultativ gyakorlati idő egy hónapra emeltetnék fel, azonban abba,

*

semmi esetre sem egyeznék bele, hogy e felemelés a belgyógyászati idő rovására történjen.

Frigyesi József ny.r.tanár szükségesnek tartaná, hogy a kórházi gyakorlat kitöltésére fel\

jogosított kórhózak szigorú revisio alá vétessenek,

•? gyakorlati idő kitöltése szigorúan szabály tessék és a kórházi könyvecskében nemcsak idő kitöltése iga zol tessék, haftem a tanúsított szorgalom és előmenetel is. Ellene van a jelenlegi szigorlati rend; szernek és sokkal jobbnak tartaná, hogy akár a kór-