Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 43. III. Az 1934. évi febr.13-án tartott tanulmányi értekezletről szóló véleményes jelentés

47,9 7(SÄ

gának a szigorláti évnek javítása már is emelni fogja az orvosok színvonalát. Éppen ezért a bevált rendszer hiányait ki k^ll küszöbölni és pedig a következő módon:

l./Az uj rendszer következtében a szigorló orvosok arra törekszenek, hogy a gyakorló hónapokat a klinikákon töltség, ennek az a következménye, hogy egy klinikán a nagy számú hallgatóság és tanszéki segédszemélyzeten kivül 15-20 gyakorló éves van. Igaz ugyan, hogy az idősebb tanársegédek önzetlenül és önfeláldozóan foglalkoznak a gyakorló évesekkel, de a klinikák csökkentett beteglétszámára 150-200 hallgató, 30-40 assistens és gyakornok és 15-20.gyakorió éves esik. Ilyen körülmények között a-gyakorló évesek magas theoretikus képzést nyerhetnek, de gyakorlati kiképzésük elégtelen. Pl. az eg|$ik belgyógyászati klini*

kának 81 közös kórtermi ágya van. A tanszéki orvosi személyzet száma 30, a gyakorló évesek száma

16. a hallgatók szám- főcol1égiunban körülbelül 200, a magántanári col1 égiumokban 150. Ilyen csekély ágyszám, ilyan körülmények között elégtelen a gyakorlati oktatásra. Ezért cékszerü volna ugv intézkedni, hogy a több hónapos tárgyakból csak egy hó legyen klinikákon tölthető, a többi közkórházakban. a decentralisatiot flősegitené,ha a közkórházakban a gyakorló évesek lakást,és dijtalan ellátást kapnának. Olyan kórház költsévetését, amelyek élelmezési napjuk eléri, meghaladja, a 100.000-t, nehány orvosi élelmezés kiadása / á napi 1 Pengő / nem terhelné meg számbavehetően.

7./ a következő tárgy gyakorlata csak akkor kezdhető meg, ha a szigorló orvos a szigorlatával végzett, .zz áltál elkerülhető volna az, hogy más- 27.-