Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 43. III. Az 1934. évi febr.13-án tartott tanulmányi értekezletről szóló véleményes jelentés

awri;' - ■

78 3

des ü^4£&n lenne szives előterjeszteni.

j

Felkéri Grósz tanárt jelentésének előadására.

Grósz tanar a következp jelentést olvassa "fel ; \\,

,i Tekintetes Tanártestület ! \

A budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudomány egyetem orvoskari Tanártestületé áz Egyetem szervezeti szabályzata 17.§-á értelmében 1934.-február bó 13-án tanulmányi értekezletet tartott,melynek tárgya ezúttal‘a'kötelező kórházi gyakorlati év volt. Az értekezletre meghivót kaptak a fakultás’ összes előadói, a rendes', rendkivüli és magántanárok s a Ivar ezidei Dékári-ja Balogh Ernő egyetemi tanár 42 köz-és nyilvános kórház'" igazgatójához is körlevelet intézett mélyben'tapasztalataik közlését kérte.

Az értekezletre nagyszámmal jelentek meg e meghívottak, a belügyminisztériumot Bcboltz Kornél dr. egyetemi tanár, államtitkár és Kolosváry Sándor dr. miniszteri tanácsos képviselte. Szily'Kálmán vallásáé közoktatásügyi miniszteri államtitkár akadályozva volt a megjelenésben, a kötelező kórházi gyakorlatot Magyarországon az 1901.évi szigorlati szabályzat’rehdszeresitette. Eszerint a gyakorlatra jogosító orvosdoktori oklevél elnyerésére a doktori felavatás'után Valamely arra f el jbgos'itot't köz-és nyilvánossági jel egge 1 felruházott' kórházban eltöltött égy évi gyakorlat volt szükséges. Az 1902.évi 11.893 ez.rendelet intézkedettV kór - házi gyakorlat módjáról. E rendelet utóbb olyan módosítást nyert, hogy a gyakorlat klinikákon is eltölthető.

Az 1922.évi reform gyökeresen megváltoztatta a,-gyakorlati évet s azt a szigorlati évvel egyesítette.

Az orvosképzés reformja ma újból küszobbön van és pedig nemcsak nálunk, hanem a legtöos külföldi a>lamban is. Egyelőre ugyan az első két év tanulmányi

m