Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1934.01.23., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 78. Dr. Magyary Zoltán memoranduma az egyetemi költségvetés tervszerüségének irányelvéről
P.P. Tud. Így. 1932/33. 1933/34. lL7U'rWí Szem. kiadások 2.603.880 2.427.200 Dologi kiadások 3.292.810 3.232.800 Átmeneti kiadások 40.000 85.000 .Beruházások: --------------- --------------Összesen: 5.936.690 5.745.000 a háború alatti gazdálkodásról nem szól, pedig ez időszak a későbbi deficitnek egyik forrása. A háború alatt ugyanis a klinikák mint a hadsereg tartalékkórházai szerepeltek s az akkori gazdasági hivatal igazgatója ezen a réven kieszközölte, hogy a klinikák szükségleteinek fedezésére a hadügyminisztérium éveken át jelentékeny összegeket utalványozott, az összeomlás után ez összegek elmarad* tak s az egyetem költségvetésében a klinikák kiadásainak few ■ dezésére teljesen elégtelen összegek maradtak. E hiányt ké - sőbb sem pótoltak s ez egyik oka annak, hogy az egyetem költségvetése évről évre deficittel záródott. 1924-ben a helyzet annyira válságossá vált, hogy a klinikák munkájának eredné -* n'yességét veszélyeztette. Ekkor 3áró KORÁNYI FRIGYE6 akkori pénzügyminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a kiinik'ák szükségleteik egyrészét és pedig a laboratórium és könyvtár szükségleteit ideiglenesen külön jövedelmeikből fedezzék. Ez az úgynevezett kiskassa eredete, nz évek folyamán azonban mind több s több feladatot hárítottak a kis kassára: személyi, kórházi, üzemi kiadásokat, a klinikáktól mindinkább többet elvontak úgy, hogy most a mikor a kis kassa bevételei elapadtak a klinikák újból válságba kerültek. Ez kifejezésre jut a laboratóriumi munkában, a könyvtárban, az oktatásban s sok helyen a klinikák adósságaiban. Ezen a gazdasági igazgatóság egyáltalán nem segitett vagy nem segíthetett. EaGYáRY ZOLTAN-nak nagy érdeme, h0gy sikerült elérni azt, hogy az 1929/30-ik költségvetés a hiteleket felemelte, a defi■*! * i..» .... .. . I 1 ( . I. l .. 4