Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.01.09., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 5. Jelentés a 300 éves jubileumi kérdésben

- lő/a.(T*?

Ezt a történelmi tényt mint raegraási^hatatlant ®

igyekeztünk ^olt elaboratoriumunkban megvédeni

és odahatni,hogy ez a számunkra megküldött igen

körültekintő tájékoztatóba beosuszott sajnálatos

minden bizonnyal véletlen biba folytán a maga igazában el ne bomályositassék. nz már egészen

járulékos és mellérendelt jelentőségű tényként

^megalkotandó egyetemi iub ileumij idézhető, miszerint törvényünk LervezeténeíTT.§-—

ában is az foglaltatik: " E törvény 1935.május 12-én, azaz az egyetemalapitáe 300-ik évfordulójá(

nak napján lép hatályba és ugyanazon napon az országgyűlés mindkét hazának együttes ülésében fel olvasandó.-"Ezt a törvénytervezetet a Jubileumi Bizottság nagy lelkesedéssel mindenben magáévá tette. Elképzelhető-e, hogy mi Báámiány Béter nevét viselő Egyetem éppen mi maradjunk némán ezen a napon, araikor a törvényhozás mindkét háza a nagy alapitó cselekedetéről a legünnepélyesebb formában megemlékezik ? Ki tudná vieélni közülünk nyugodt lelkiismerettel a felelősséget akár a jelenlegi, akár majd a történetünkbe betekintő jövő nemzedékkel szemben, ha a legmesszebbmenő meg nem

értést és érzéketlenséget jelentő passiv resisten(

tia álláspontjára helyezkednénk 1935.máj.us 12-én, ezen a történelmi napon?Mintha csak nem tudnánk és nem akarnánk tudomást szerezni arról, hogy a sokszoros és messze kihatású jelentőségében ma még fel sem becsülhető hágai nemzetek közti birósági szát

nunkra kedvező döntést legelső helyen és szinte egyedül Bázmány Béter nagy alapitási cselekedetének köszönhetjük.

Csak nemrég szügezte le kevejpázi Kováte Gyula, a hágai per meginditója, hogy saját Egyetemünk is classicus példája annak, miszerint a középkorban az egyetemek a társadalom öntevékénységének