Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.12.12., 4. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 86. X. A 300 éves jubilaris ünneplésnek időpontjára vonatkozó hivatalos kari állásfoglalás

•' b Ip 7 7

552'^ ‘- 54 -r z, rnelyet mi megülni készü‘ C vj

lünk, nem ehet nagyon ^ontos, ha annak

időpontja vagy mozzanatai nem magaslanak ki a történelem kiseob-nagyobb eseményei között. Ez a tépelodés azonban a mi egyetemünk ecet ben némi m-g menthető. Ennek története ugyanis bárom korszakra osztható.

1/ az első visszanyúlik. Zsigmond királyra, aki 1388-ban a mai Óbudán egyetemet a 1 *:• p itott, '’ely a XV . sz . -ban még viru 11. Horogszegi óz i 1 ágyi lóiba ly, Magyar ország kormányzója 1458-ban szabályozta ennek viszonyait; újabb privilégiumokat adott neki

és egyebek között elrendelte,bogy legyenek

a "Echolares immunes a Teloniis et Decimis,

prout vetus Regni consuetude requiret,, ad instar 6ac er dotura et Wob i 1 ium".

mátyás király óriásivá akarta fejleszteni ezt az egyetemet; megszerezte ebhez 1465. jun.lü-én II.Pál pápa általános engedélyét és meg is kezdte a mai Tabánban az építkezéseket. Ezek azonban a török betörések és Mátyás korai halála miatt félberamadtak és az egyetem működése Buda el estével másfél századra megszűnt.

2/. a második korszak Pázmánynak alapításával indul meg.Pázmány Péter tudvalévőén 1635. jen. 6-án közölte Dobronoky ét Forró j ezsu i ta p aterekkel azt a ha tár s>zatát,vogy egyetemet alapit. - Az alapítás egyelőre csupán a tbeologiái és bölcsészeti karra és a gymnaziumrq szorítkozott, még pedig ideiglenesen eey, a török által nem sanyargatott helyen,’Nagyszombafrb an,de azzal,hogy s későbbül prímások fejlesszék tovább ezt