Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

492

6 -másodsorban a fekély gyógyítása. Korai esetben lehetőleg resectio végzendő. Az elsődleges#eredményeket,az egyszerű varrás adja cseplesz fedéssel és bőséges tamponálással. Az elvarrás mellett minden esetben gyomor-bei összeköttetést végezni elvetendő eljárás, amelyik csak legsúlyosabb szűkület esetén jöhet szóba; ilyen esetben is jóval veszélytelenebb az átfuródás-nvilás

?immicső-drainezése. Kicsiny fekélyek egyszerű elvarrással véges is gyógyulhatnak, nagyobbaknál erre Kilátás nincs. Pontos vizsgálattal döntendo elf' hogy második műtét pnikor javait,'A hasüreget száraz kitörléssel vagy bőséges öblítéssel latja el,

Elischer dr, főorvos magántanári folyamodványához 21 munkájának különlenyomatát mellékeli. Ezek^özül egy kísérleti tanulmány^ a melyben a gégeidegek befolyásával foglalkozik a gége^növekedésére; 8 munkája casuistika, egy vagy több észlelt esetének ismertetése a hozzáfűzött reflexiókkal; 11 munkaröszszefoglaló értekezés, amelyekben egyes időszerű sebészi kérdésekhez ^szól hozzá hosszabb" sorozatok klinikai észlelése alapján;

1 munkája referátum, amelyet a csonttörések kezeléséről tartott a Magyar Sebész Társaság megbízásából.

Munkásságának gerincét és értékes részét az említett összefoglaló értekezések teszik, amelyek közül különösen az. epeutak sebészetének, nevezetesen a choledochus kövek,sebészi ellátásának sokat vitatott kérdésével foglalkozik, továbbá a viszértágulatok befecskendezéssel való gyógyításáról, a törések drót - huzásos kezeléséről továbbá a gyomor és nyombélfekélyek szabad hasüri átfuródásáról értekezik,’

,Az említett kérdések irodalmát összegyűjtve igen jelentékeny /számú eset megfigyelése alapján foglal állást a felsorolt kérdésekben és helyes bírálattalregyirányú túlzás nélkül dolgozza ki és alapozza’meg saját álláspontját.

Elischer Úrnő dr. kétségtelenül igen tehetséges, nagy szorgalmú s komoly iparkodásu sebész, akinek különös érdeméül róható félj hogy/a szorosan vett tudományos klinikád élettől ^ távfol. a közkórházi élet zajában megfelelő,vezetés és irányitás nélKül is a sebészi irodalom komoly munkásává küzdötte fel magát. Ez az utóbbi körülmény szorgalmának és tehetségének kormányzói gyűrűvel hitelesített’ biztosítása mellett bizonyíték arra, hogy tudományos törekvése a jövőben nem^fog lankadni és hogy neki,,aki ma már kész sebész, a magántanári képesítés csak ösztönzés és nem elérendő cél lesz. Az Orvosegyletben és sebészi gyűlésekben elhangzott előadásairés hozzászólásai jó előadási képességről tettekynindenkpr tanúságot, aminek gazdag tapasztalata es lehiggadt sebészi tudása közlésében mindenkor jo hasznát fogja venni.Az elmondottak alapján a magam részéről melegen ajánlhatonga Tanári Testületnek, hogy Elischer Ernő^dr.-t az eddigi munkássága elismerése és a jövőre való buzdításaként a magántanári képesítéssel tüntesse ki.

Budapest, 1933. évi november hó 7-én.

Dr. VEREBÉLY TIBOR s.k. egyetemi,ny;r. tanár, bíráló.

6 (l