Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

490

4

fk choledochusköyek sebészi kezelésével foglalkozik 103 folytatólagosan kasait észlelt esete kapcsán. A choledochus válogatás nélküli drainezését nem tartja javaltnak^ viszont choledo - chuskő esetén ellenzi a hasüreg teljes elzárását, amit még egysze; rü epehólyag-kiirtás utin^is veszedelmesnek tart epecsorgas es su serosus epegyülem lehetősége miatt,

14./ Az öngyilkosok lövési sérüléseiről. / OH, 1926./

140 békeidőben rókus kórházban esz^e^t ^lőVesi sérülés áttekintése. 11 lősérülések a harctéri sérülésektől, lényégileg abban különböznek, hogy meztelen testre történt lövésnél féroözottsegük jóval csekélyébe, mint a harctéri sérüléseknél. A üentőegyestílét statisztikáiét összevetve saját'eredményeivel az öngyilkos lövésisérülések korjóslatát ismerteti,

, i» *. * < *

15, / Csonttörések kezelése drótnyujtással, / Magy.Seb.TárE.XV.g,---------- - --***--k törések tartós nyujtásos kezelésének történeti áttekin-* tése után a sző,; / Steinmahn/ és dróthuzós / Klapp/ eljárásaira tér ki. Az'utóbbit főleg Kirschner-féle módosításban tartja alkal mazhatónak. 18 esetben szerzett tapasztalatairól számol be, drótvándorlást nem látott, s azt fertőzés eredményének tartja* A huza ra jelentékenyen kevesebb súlyt tart elégségesnek, mint ragtapaszcsíkos nyújtásnál, hangsúlyozza a törés azonnali ellátásának szűk ségességét és a röntgen ellenőrzés fontosságát, ügy a drót, mint . szognyujtásnál elég nagynak tartja a tulnyuitás veszélyét, ami a csontos összef<orrás késedelmét vonja maga után, A sérülteknek Deg vitolradagolását rendeli ugyan el, ennek'callusképződést gyorsító hatásáról azonban nem tudott meggyőződni. A munkaképesség helyreállításához az izomzat öntudatos foglalkoztatását tartja leghatásosabb tényezőnek.

16. / Az intravénás avertin bódulatról, / OH.1930,/

Hogy a belégzési altatás kellemetlenségei,elkerülhetők legyenek, az#altatószernek más utakon való bejuttatása egyre nagyob’ szerepet játszik a sebészetben* Ü célból aianlotta Kirschner az avertinnek a viszérbe való fecskendezését o 7<>-os oldatban. Az ő ajánlatára kísérelte meg 59 esetben az altatásnak ezt a módját, & mit azonban légzésre és' vérkeringésre gyakorolt kellemetlen hataa folytán veszélyesnek tart. Az avertinnak viszérbe vezetése hatasa ban előre pontosan meg nem állapítható, adagolása még a kitűnő Kirschner-xéle készülékkel is körülményes, úgyhogy a gyakorlatban nem válik be.

17./ A gyors és tökéletes gyógyítás lehetőségei a baleseti sebé'

i J i »j mi i i —r -i- __

szebben. / Társadalombiztosítási Orvos 1930,/

A baleseti sebészet legfontosabb kérdéseinek összefoglalása. Ismerteti a bécsi baleseti állomás kitűnő eredményeit, ami ne) zetgazdaságtani szempontból nagy jelentőségű s követésre talált a 071 azon 5 esztendő előtt kelt elhatározásában, hogy baleseti sebészettel foglalkozó önálló osztályt állitott Tel, ismerteti a sérülések első ellátásának szabályait és ennek az,ellátásnak/a gyógyulásra kiható fontosságát. Kiemli az utókezelés-befolyását a ve< logos eredményre, s a javító műtétek jelentőségét. ^Röviden össze - foglalja végül az egyes sérüléseket keletkezésük módja szerint,

(q{0 I