Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai
részletesebb és nagyobb anyagon alapuló leírása, melyben átvizsgálták több embernek valamennyi gerincvelői gyökerét,^az összes agy- és gerincvelői idegeket, eredésük közelében és végződési területeikben, a truncus sympathicusait, ramus communicansait és splanchnicusait, ezenkívül az előbb említett idegeket kutyából és igen sok ideget a már emlitett állatokból. Ezen kiterjedt anyagon/végzett vizsgálataik alapján megállapítják, hogy az érző idegek vékony, a mozgatók vastag, a praeganglionalis rostok vékony, a sympathicus idegrostok pedig velotlen idegekből állnak. A tiszta érző területeken / periosteum, meninxek, pulpa/ csak vékony velőhüvelyü rostok találhatok, A^praeganglionaris autonomrostok^ a gerincvelői elülső gyökerekben és az agyidegekben lépnek ki, , , 3,/ Előzetes közlemény a madarak glandula orbito-nasalisaról". Kócsag l.k.1928. / Dr, Kiss Ferenccel és Dr. Navratil Dezsővel kozös/E Megjelent 5 nyelven, Szerzők^kimutatják, hogy a madarakban egy,/az orbita felett elhelyezett páros kivezeíőcsövü mirigy található, melynek lateralis kivezetőcsöve az orrnyiláshoz közel, az orrüreg külső falában nyílik, a medialis pedig bonyolult S-alaku lefutás után a sö - venyre kerül s itt ugyancsak az orrüreghez közel, szájazik,' ’ 4,/ Über-die Entstehung der Hassalschen Körperchen." Zeit - schr.f, Anat,u, Entw.SO.k,1929. , , Szerzőnek Juba Adolffal'közös vizsgálata, melyet emberi es sertésembryok thymusain végzett, Leirják, hogy a Hassal-testek a thymus hámeredésü retfculimaiból fejlődnek, mint azt Hammar is megállapította, nem pedig a vérerekből, mint azt Jordan és Horsley állítják. 5./ A nagy kárókatona /'Phalacrocorax carbo subcormoranus, Brehm/ orrürégéről". Kócsag 2,k. 1929, Megjelent 5 nyelven. , Szerző leírja, hogy a nagy kárókatonánakrnincs orrlika, csupán mikroszkóppal mutatható ki a csór viaszhártyáján egy kis benyomuló hámcsap azmrrnyilások helyén, A madár orrürege igen fejletlen, s a hasadt szájpadlásán keresztül a szájüreggel közlekedik. ‘6./ A-környéki idegek velösödéséről. Magy. Orv. Arch. 31.k. 1930. / Dr. Kiss Ferenccel közös/ ^Szerzők emberi és állati fetusok agyidegeit, gerincvelői gyökereit ásások környéki ideget átvizsgálva megállapítják, hogy a rostok'átmérője közti külömbseg már a velőhüvely megjelenése előtt' megvan. Az^egyes rostféleségek különböző időben kapjak velőhüvelyüket. A velőhüvely első nyoma a környéki idegekben először a mozgató idegek kiskaliberű rostjain jelenik meg, mégpedig előbb a felső nyaki szelvényekből eredő gyökerekben, maja az alsóbb szakaszokban és az agyidegekben egyidejűleg; emberben'körülbelül a 12-15 cm-es magzatban, az első m^gzatmozgcisok idején. A hátsó gyökér és az érző ídegek rostjai későn velősödnek a mellső és motoros rostokhoz képest ' 6.a, 'Über die Markreifung im peripherischen Nervensystem. Anat,Anz.69-,k. 1950, / Dr. Kiss Ferenccel közös/. Az előbbinek németnyelvű fordítása. ' 7./' A nervus vagus rostjai. Előzetes közlemény. Magy,Orv. Arch.31.k.1930. s ; •; ’ 3U 'm ...
