Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai
911/1933.-34. 257 Dr, DIETRICH ANTAL egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatainak II, fokú bírálata. ülőterjeszti: Dr, BUDAY KALUaN egyetemi ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület S Dr, Dietrich Antalnak magántanári képesítésért benyújtott kérvénye a karnak 1933. május 16-an tartott^lésén I. fokon elfogadtatván, a tudományos munkák egyik bírálójaképen alulírott küldetett ki. Ezen megbízatásnak megfelélően van szerencsém jelentésemet a következőkben megtenni: A folyamodáshoz mellékelt dolgozatai tárgyuk szerint csoportosítva a következők: I./ A lőfegyverekkel okozott sérülések törvényszéki orvostani jelentőségével 10 dolgozata foglalkozik, úgymint 1. / Különös lőfegyverrel elkövetett öngyilkosság. Csendőrségi Lapok 1927. Az öngyilkosok az élet kioltására kevésbé alkalmasnak látszó eszközöket inkább vesznnk igénybe, ezt bizonyítja egy 17 éves műszerész esete, akinél a közvetlen közelről történt lövéshez használt fegyver egy vascsőbo'l, két vasrudacskából és egy lemezből állt; a kész töltényt' az öngyilkos egy kihegyezett rudacskára^ért ütéssel sütötte el. Ezt a különös fegyvert/ az illető maga készítette hosszabb időn keresztül. Szerző beszámol oly esetekről, amikor gázvezető cső vagy kapukulcs alakíttatott át lőfegyverré. 2. / Öngyilkosság különös lőfegyverrel. Orvosi Hetilap 1931. A 5.SZ, alatti közlemény kissé megrövidítve. 3. / A fegyver elsütésének bizonyító jelei a helyszínén. Orvosképzés. 1927. A Léderer házaspár által elkövetett gyilkosság esetében a lőporszemcsék vizsgálatát a helyszínen többféle körülmény nagyon megnehezítette ugyan, mindazáltal sikerült néhány olyan szemcsét találni, amelyek diphőnyiaminnal megkékültek. Ezen esetből kiindulva szerző rendszeresen vizsgálni kezdte, hogy közönséges életviszonyok közt a-szobák, ruhadarabok porában nincsenek-e hasonló.kémlést aaó anyagok, ülözőleg még próbákat végzett különböző távolságból történt lövésekkel s a röldroholyozott papíron kutatta fel a lőporszomcséket, amelyek erős világítással jól felismerhetők voltak. Kiderült, hogy a fegyver csövéből^minden lövéskor kisodródnak a lőporszemcsék, amelyek^kupszorüen^zéródnak szét s igy a cselekmény helyének meg - jelölésére lehetőséget nyújtanak. Számuk fegyvernemek szerint különböző, de különbőzhetik még"azonos fegyver és töltény használatakor J • 'y ;<
