Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.10.17., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 83. Barta Andor prágai oklevelének honosítása. Kenyeres Balázs előterjesztése - 84. Dr. Mutschenbacher Tivadar m.tanár rk.tanári cimmel való kitüntetése

VJ v J #7}

ködéséről, ellenőrzéséről,drogista üzletekről, a gyógyszerészi ipáival! álatokról, bakteriológiai és serologiai készítmények forgalmáról irta szerző e jelentését nagy áttekintéssel és hozzáértéssel. ,

9/. Á gyógyszerészek a propagativ közegészségügy szolgálatában./Gyógvsz. Hetilap és Gyógvsz.-Értesítő 192i8./

Szerző e közlésében arról szól,hogy különösen a falvakban élő gyógyszerészek milyen szép hivatást tölthetnek be a falu egészségügyének védelmében. Fölsorolja azokat az egészségügyre károsan ható tényezőket, melyekre, a figyelem felhívandó, sőt a védekezésről való felvilágosítás nyújtása is egyik kötelessége lenne a gyógyszerésznek s megemlíti a leggyakoribb népbetegségeket, járványokat, ahol a gyógyszerész is,ha kel 1,álljon. az egészségügy szolgálatába.

10/. A magjur gyógyszerészet és a magyar nemzetgazdasági érdek./Népegészségügy 1929 és Gyógysz. Hetilap 1928./

Szerző e dolgozata tulajdonképen egy propaganda cikk, melyet a külföldivel egyenértékű és megbízható magyar gyógyszeripar termékeinek érdekében ügyes bizonyítással irt meg.

Adresszálva van a cikk a gyógyszerészekhez,az orvosokhoz és a gyógyszeripar vállalatokhoz egyaránt. Kiemeli gyógyszeriparunk fejlettségét, mely a külföldi államokéhoz viszonyítva is igen előkelő helyet foglal el.

11/. A magyar egészségügyi közigazgatásról különös tekintettel a gyógyszerészetre. /Gyógysz.Közlöny.és Gyógyszerészi zsebnaptár 1928./

Szerző ebben a gyógyszerészeket óhajtja a közigazgatás terén egészségügyi vonatkozásban a legfontosabb tudnivalókkal megismertetni.

Külön fejezetekben tárgyalja a közegészségügyi hatóság szervezetét, az önkormányzati szervek működését és a jogorvoslati lehetőségeket. E munka hézagpótló és a központban élő,de a perifériával sűrűn érintkezésben lévő tapasztalt ember képességeire vall, s a szakmabeliek közigazgatási ismereteinek hiányain akar

m