Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.10.17., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 83. Barta Andor prágai oklevelének honosítása. Kenyeres Balázs előterjesztése - 84. Dr. Mutschenbacher Tivadar m.tanár rk.tanári cimmel való kitüntetése

4i

végezte s miután összes vizsgáit ki- 147

tüntetéssel letette,1905-ben orvosdoktorrá avatták. Németországi és svájci egyetemeken eltöltött tanulmányút után 1906-ban Réczey tanár klinikájára mint mütőn©vendék lépett be, 1910-ben ugyanezen klinika tanársegédje lett, ahol 1914-ig működött. Ekkor Verebély professor újonnan létesített klinikáján első tanársegédjének hivta meg. a háború kitörése után.mint tartalékos honvéd

v t

ezredorvos, később.törzsorvos,a nevéről elnevezett mozgó sebészi csoport élén az északi harctéren,a főhadiszálláson, majd a balkáni haderőknél és a szerbiai katonai kormányzóságnál mint consiliarius sebész mükdö-tt.

Háborús működéséért a hadiékitménves Ferenc József rend 1ovagkeresztjével, az ezüst és bronz öignura Laudissal,a porosz vaskereszttel, a német kardokkal diszitett becsületrenddel és még több más éaiemrenddel tüntették ki.

Tudományos működéséért a budapesti • rázmány Béter tudományegyetem orvosi kara 1917-ben magántanárrá habilitálta. Azóta a sebészeti műtéttannak megbízott előadója, amely collegiumot heti 5 órában adja elő egyetemünkön. Megbízott előadó volt továbbá a Vöröskereszt-egylet ápolónői,-a Stefánia Szövetség védőnőképző tanfolvárnán,valamint számos orvosi továbbképző és szaktanfolyamon.

10 éven keresztül előadótagja és jegyzője volt a Munkásbiztositási felsőbirósági orvosi tanácsnak, amely idő alatt 905 sebészi tárgyú előadói javaslatot és szakvéleményt szerkesztett. 1921-ben a Magyar Vöröskereszt Egylet Erzsébet kórházának sebészfőorvösa

' j